Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap A globalizáció alakítója című cikkében elemzi Angela Merkel G8-as csúcstalálkozóra vonatkozó terveit.
A Bundestagban elmondott beszédében a német kancellár asszony a heiligendammi csúcstalálkozó legfontosabb céljának nevezte, hogy „emberi arcot” adjanak a globalizációnak. „Ezért kívánjuk a gazdasági növekedés és foglalkoztatás helyes keretfeltételeit megteremteni, és megoldásokat találni az emberiség nagy közös kihívásaira, a klímavédelemre és Afrika jövőjére”.
Merkelnek a békés globalizációt bírálók irányába tett párbeszédajánlata elveszi a zöldektől annak lehetőségét, hogy ellenzéki pozícióból úgy vitatkozzanak vele, mint ahogyan Gerhard Schröder kormányzása idején szívesen tették volna.
Schröder a globalizációt és annak következményeit megváltoztathatatlan tényként tudomásul vette, ennek következtében úgy vélte, az ő politikájának „nincs alternatívája“. Merkel kifejtette: a globalizáció nem teszi tehetetlenné a politikát. Szerinte éppen ellenkezőleg, „politikailag alakíthatjuk a globalizációt.“
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Doris Kraus és Susanna Bastaroli EU-ügynökségek: „Szigorúbb ellenőrzésre van szükség” című cikkében a vadul burjánzó uniós hivatalhálózattal foglalkozik.
Görögország arról álmodik, hogy létrehozzon egy az unió kommunikációpolitikáját megfigyelő intézetet, melynek az lenne a célja, hogy napi egy percben közelebb hozza a polgárokat Európához. Az új ügynökség székhelye természetesen Athén lenne.
Annak ellenére, hogy első pillantásra rossz viccnek tűnik, a görög elképzelés hibátlanul illeszkedik az uniós ügynökségek dzsungelébe. Összesen 34 ilyen ügynökség létezik, a hágai Europoltól a svédországi környezetvédelmi intézményig, a biztonságpolitikai kutatások párizsi intézetétől a szakmai továbbképzésekre specializálódott szaloniki hivatalig.
Március 1. óta Bécs is rendelkezik egy saját uniós hivatallal, az emberi jogok ügynökségével, mely az unió rasszizmust és idegenellenességet megfigyelő intézetéből jött létre.
Herbert Bösch (SPÖ), az EP költségvetést ellenőrző bizottságának elnöke egyáltalán nem örül a fejleményeknek. Szerinte ebben a kérdésben is szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség. 2005-ben az unió számvevői 19 ügynökséget vizsgáltak, melyek akkor 2644 személyt foglalkoztattak és a polgároknak 926,8 millió eurójába kerültek. „S a kiadások azóta biztosan növekedtek” – fogalmazott Bösch.
A politikust az is zavarja, hogy az uniós ügynökségek burjánzása mögött „semmilyen koncepciót sem képes felismerni”. Csak annyi biztos: minden tagállam legalább egyet szeretne.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális bécsi napilapban Thomas Neuhold Ausztria legnagyobb gáztározója című cikkében összegzi az orosz elnök bécsi látogatásának energiapolitikai következményeit.
Az Osztrák Kőolajkutató Rt. (RAG) csütörtökön adta át Haidachban gáztározó rendszerének első lépcsőjét. Az átadás időpontja nem volt véletlen, azt Vlagyimir Putyin ausztriai látogatására időzítették. Az RAG a gáztározót a Gazprommal és annak németországi leányvállalatával, a Wingas-zal közösen építi. Amennyiben 2011-re elkészül a második lépcső, akkor Haidach összesen 2,4 milliárd köbméter gáz tárolására lesz alkalmas, ami az ország fogyasztásának negyedét teszi ki. Az összesen 250 millió euróba kerülő tározó elsődlegesen Európa energiabiztonságát szolgálja, fogalmazott Markus Mitteregger, az RAG elnökségi tagja.
Az RAG már üzemeltet egy kisebb tározót a felső-ausztriai Vöcklabruckban, az ÖMV egy másik tározót az alsó-ausztriai Baumgartenben. A baumgarteni ÖMV-földgázcsomópont már ma is a harmadik legnagyobb Európában, s tervezik, hogy 2010-ig egy energiatőzsdévé alakítják. Kiépítése után az Európa legnagyobb gázelosztójává előlépett cégben – szakértők úgy tudják – 50 százalékkal a Gazprom is részesedni kíván.
Berg Dániel
Számtalan kérdést felvet Berg Dániel részeges botránya
