Bevezetik a rehabilitációs járadékot

A rehabilitációs járadékosok csoportjával bővül a rokkantsági nyugdíjrendszer. A legnagyobb problémát a rokkantak alacsony foglalkoztatása jelenti – mondta Csizmár Gábor. A pártok szerint szükséges az átalakítás, azonban a Fidesz és a KDNP nem támogatja, az MDF csak módosító javaslatokkal tartja elfogadhatónak a kormány rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslatát – mondták a pártok vezérszónokai a javaslat keddi általános vitájában.

A rehabilitációs járadékra az lesz jogosult, akinek jelentős, 50-79 százalékos egészségkárosodása van, és munkavégzésre rehabilitáció nélkül alkalmatlan – közölte expozéjában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlésben, a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat vitájában. A rehabilitációra alkalmasság megítélésekor a megmaradt képességek mellett figyelembe veszik az életkort, a képzettséget, a foglalkoztatás lehetőségeit – mondta Csizmár. Azok számára, akik a nyugdíjkorhatárt tíz éven belül érik el, nem javasolják a rehabilitációt. Az államtitkár közölte: az előterjesztés szerint a rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj 120 százalékával. A magasabb bruttó összeget az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból fizetni kell a nyugdíjjárulékot.

Az új ellátórendszer a szakértői véleményezési rendszer átfogó átalakítását igényli, amely a szervezet állapotának változását, az egészségkárosodás mértékét állapítja meg, emellett vizsgálja a megmaradt és fejleszthető képességeket is, és azokat összeveti a munkakör feladataival, vagyis szakmai munkaképességet véleményez. Csizmár elmondta: a pénzbeli ellátások csak az egészségkárosodásból adódó jövedelmet kell, hogy kompenzálják, ha nincs keresetveszteség, vagy helyreáll a keresőképesség, az ellátások megszüntetése indokolt. A jövőben figyelembe fogják venni az adóhivatal adatait, és az ellátást meghatározott kereset felett megszüntetik vagy csökkentik. A jelenlegi rokkantsági nyugdíjasokat nem érinti a változás, rendkívüli felülvizsgálatot nem rendeltek el.

Az államtitkár kitért arra, hogy jelenleg Magyarországon 460 ezer korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas van, negyedmillió ember részesül a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban. A foglalkoztatással és a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kiadások éves szinten megközelítik a 750-800 milliárd forintot. A legnagyobb problémát nem a rendszerben lévők nagy száma és a magas kiadások, hanem a megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsága jelenti. Magyarországon a fogyatékosok és a rokkantak legális foglalkoztatottsága nem éri el a tíz százalékot, míg az uniós országokban ez az arány 30-40 százalékos. A kormány számításai szerint az új rendszerben évente 5-6 ezer fővel nőhet a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya.

Ellenőrzik, hogy a rokkant milyen munkára képes

Vidorné Szabó Györgyi arról beszélt, hogy jelenleg több mint 800 ezer rokkantnyugdíjas van az országban, de mindenki tudja, hogy egy részük csak a munkanélküliség elkerülése érdekében választotta ezt az ellátási formát. A szocialista képviselő szerint a rehabilitációs járadékról szóló javaslat pontosan arról szól: legyen alternatívája a rokkant lét zsákutcájának. A javaslat szerint ezek után nemcsak azt vizsgálnák, mire nem képes a rokkantnyugdíjas, hanem azt is, milyen munkát tudna ellátni, képességei miként fejleszthetők. A rehabilitációs járadék nem cél, hanem eszköz a munkaerőpiacra való visszatéréshez – hangsúlyozta.

Azért éppen most van szükség a rendszer átalakításához, mert most van rá pénz, saját és uniós forrásokból 60 milliárd forint – mondta Béki Gabriella. Az SZDSZ politikusa a javaslat pozitív elemeként említette, hogy ha a rokkantnyugdíjas a rehabilitációs járadékot választja, akkor addigi nyugdíjának 120 százalékát kaphatja meg és munkába álláskor sem azonnal, hanem fokozatosan szűnik meg a járadék.

Fidesz-KDNP: honnan lesz pénz a programra?

Iván László, a Fidesz és Puskás László, a KDNP vezérszónoka egyaránt arról beszéltek, hogy a javaslat alapelveivel, a rokkantnyugdíjasok munkába állásának segítésével és a rendszer átalakításának szükségességével egyetértenek, azonban számos aggályuk van a megvalósítással és a konkrét javaslatokkal kapcsolatban, ami miatt nem támogatják a javaslatot.
Szerintük nem derül ki, honnan veszi a kormány a programra szánt 60 milliárd forintot, nem készültek megfelelő hatástanulmányok és számítások, nem tudni mennyi ideig kapnak rehabilitációs járadékot a felülvizsgálatra visszarendelt rokkantnyugdíjasok, és az is tisztázatlan, hogy 52 éves kor felett milyen lehetőségek közül választhat a rokkantnyugdíjas. A Fidesz és a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat adatvédelmi szempontból is aggályos, valamint az sem derül ki belőle, mi lesz az 50-66 százalékos mértékben leszázalékoltak szociális járadékával.

Csáky András előzetesen azt kérte a szociális tárca államtitkárától, biztosítsanak egy héttel több időt az általános vitára, mert szerinte így van esély, hogy módosító javaslatokkal mindkét oldal támogassa a javaslatot. Szerinte a törvényjavaslat kerete elfogadhatónak tűnik, de csak módosító javaslatokkal. Az MDF-es vezérszónok felhívta a figyelmet arra, hogy a rokkantnyugdíjasok többsége feltételezhetően alacsonyabb iskolai végzettségű, így szűkebbek a foglalkoztatásukra irányuló lehetőségek is. Mint mondta, ez kidolgozatlanul maradt a javaslatban. Kiemelte: a mostani recesszióban, amikor például az egészségügyből ezrével bocsátják el az embereket, nehéz egy ilyen programot sikerre vinni. Csáky András többek között azt javasolta: nagyobb garanciákat kellene szabni, hogy a hatóság ne kénye-kedve szerint rendelhesse vissza felülvizsgálatra az embereket.

(MTI)