Etnikai tisztogatás Veronában

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Nők mennek, a férfiak maradnak című cikkében az egykori NDK folyamatos kiürülésének okaival és következményeivel foglalkozik. Egy frissen elkészített tanulmányból kiolvasható, hogy egy új, férfiak dominálta proletariátus jött létre, mely állandósulással fenyeget a keleti tartományokban. Ráadásul a nők elvándorlása miatt az egykori NDK-ból mintegy százezer gyermek hiányzik.

Miközben a jól képzett 18 és 29 év közötti fiatal nők elvándorolnak, addig számos, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli férfi marad keleten. Különösen igaz ez a gazdaságilag elmaradott régiókra: Brandenburg és Elő-Pomeránia például szabályosan kivérzett az eltelt másfél évtizedben. Az újraegyesülés óta másfél millióan költöztek el a volt NDK-ból, ez a lakosság közel tíz százaléka. Egyes területeken már közel 25 százalékos a nőhiány. Az említett tanulmány szerint eme problémás térségekben élő fiatal férfiak ötöde a társadalom perifériájára sodródott, rosszul képzett, gyakran munkanélküli és társtalanul vegetál.

A kelet-németországi nőhiány egész Európában példátlan jelenség. A tanulmány szerzői szerint ennek elsődleges oka a nemek képzettségében megmutatkozó hatalmas különbség. A lányok sokkal jobb eredményt érnek el az iskolában, mert az oktatási rendszer hátrányosan diszkriminálja a fiúkat, egyrészt azért, mert a szülők sokkal jobban ösztönzik a lányokat a tanulásra, mint a fiúkat, másrészt a keleti tartományokban kiemelkedően magas az általános iskolai tanítónők és tanárnők aránya, s emiatt a fiúknak hiányoznak a példaképek, akik ösztönözhetnék őket.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Olaszország: Az új veronai polgármester beharangozta az etnikai tisztogatást című cikkében az Északi Liga (NL) színeiben győztes Franco Tosi céljait ismerteti.

Azzal az ígérettel, hogy a világhírű aréna városában rendet és biztonságot teremt, győzött a voksok 60,7 százalékával az önkormányzati választások első fordulójában Franco Tosi, az Északi Liga 39 éves keményvonalas politikusa. A hét végi választásokig a várost eddig balközép koalíció irányította. Tosi etnikai tisztogatásokat ígért a 800 ezres városban, mint mondta, megtisztítja a települést a romáktól, a kábítószerkereskedőktől, a prostituáltaktól és bűnözőktől.

-Ebben a városban nincs hely olyanok számára, akik nem akarnak integrálódni és nem tiszteleik a törvényeinket. Meg kell szabadulnunk a kábítószerkereskedőktől és bűnözőktől, akik megsértik a jogszabályokat – hangsúlyozta Tosi, akit egyébként már kétszer elítéltek rasszista propaganda miatt.
-Háborút folytattam az illegális romatelepek ellen és ezért megfizettem – magyarázta Tosi.

Győzelme nem lepte meg Tosit.
-Engem a válaszokat igénylő és változásokat követelő emberek választottak. A nép tudja, hogy nem fogok bezárkózni az irodába, hanem az emberek között fogok maradni – fogalmazott az új elöljáró.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Helmut Zeller és Robert Probst Öt éven belül csődbe jutunk című cikkében a német kultúrpolitikát felrázó javaslattal foglalkozik.

Egy rendkívül vitatott javaslat borzolja a német kultúrpolitika kedélyeit. Az intézmények súlyos pénzügyi helyzetét enyhítendő, a koncentrációs táborok emlékhelyein belépőjegyet szednének. Annak ellenére, hogy az állami támogatás nem elegendő, mégis heves ellenkezés fogadta a javaslatot.

Pieter Dietz de Loos, a Nemzetközi Dachau Bizottság (CID) elnöke nem lát más kiutat, minthogy tabut döntsön. Az egykori rabokat tömörítő szervezet legfőbb képviselője belépőjegyet kíván szedni a dachaui emlékhely megtekintéséért, mert ebből a bevételi forrásból kívánja kiegészíteni a soványka állami támogatást.

A javaslat bírálói szemtelenségnek nevezték az ötletet. A Zsidók Központi Tanácsa, a nemzetiszocializmus áldozatainak szervezetei és a politikusok egyetértenek abban, hogy ez elképzelhetetlen – nyilatkozta Barbara Distel, a dachaui emlékhely vezetője, hiszen az emlékhelyek egyúttal temetők is.

Minden emlékhely esetében fogytán a pénz, még a pénzügyileg viszonylag jobban elengedett kelet-németországi emlékhelyek is anyagi gondokkal küzdenek. Az állandó kiállítások kapcsán súlyos pénzügyi gondokról szólt Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyeket kezelő alapítvány igazgatója.

Az emlékhelyek nemcsak pénzügyi problémákkal küzdenek, hanem a CDU berlini hatalomra jutását követő koncepcióváltással is. Günter Nooke berlini kereszténydemokrata Bundestag képviselő a megemlékezési kultúra új irányára tett javaslatot, s a javaslat része a nagykoalíciós megállapodásnak. A szászországi törvény alapján kidolgozott elképzelés szerint közösen szeretnének megemlékezni a diktatúrák áldozatairól.

A Zsidók Központi Tanácsa és a Koncentrációs táborok emlékhelyeinek közössége óvtak egy emlékezéspolitikai paradigmaváltástól, ami egyenlőségjelet tenne a sztálinizmus és a nemzetiszocializmus közé, így relativizálná a náci bűnöket.