Ötvenévi hallgatás és máig tartó történelmi amnézia után ideje lenne szembenézni a múlttal – mondta Kaltenbach Jenő, aki Albert Schweitzernek 1954-ben, a Nobel-békedíj átvételekor mondott beszédét idézte: „A leggonoszabb vétek a történelmileg adott ellen, vagy egyáltalán minden emberi jog ellen, ha népeket olyan módon fosztanak meg az általuk kapott országban való élés jogától, hogy kényszerítik őket máshol megtelepedni„.
A történelmi amnéziára utalva az országgyűlési biztos hiányolta, hogy sem az iskolai történelemkönyvekben, sem a köztudatban nem jelenik meg sem a holokauszt és kitelepítés kirekesztő párhuzama, sem az, hogy az aradi vértanúk között például többen voltak, akik anyanyelvükön hallgatták végig az osztrák bíróság halálos ítéletét, vagy művészeink, íróink, tudósaink számos tagjának egyik-másik kisebbségi népcsoporthoz való tartozása máig is szinte rejtve maradt – hangoztatta Kaltenbach Jenő.
-A dorogi megbékélés napja, a megemlékezés gondolata 1993-ban született, és alapja az az eszme, hogy a háborúknak nincsenek győztesei, csak áldozatai – mondta az esemény megnyitóján Tittmann János polgármester.
(MTI)
Az egybillió hrivnyás kérdés
