Közoktatás: újabb iskolák kerülhetnek veszélybe?

Javaslatokat dolgoznak ki a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a pszichés rendellenességgel élő gyermekek kategóriáinak szétvélasztására – mondta Tatai-Tóth András a közoktatásról szóló törvény módosításáról folytatott vitában. A Fidesz szerint a tervezet egyik passzusa sok száz iskola bezárását eredményezheti.

Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű kategória mellett kerüljön be a törvénybe a pszichés rendellenességgel élő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kategóriája, az uniós gyakorlatnak megfelelően – mondta Tatai-Tóth András a közoktatásról szóló törvény módításának keddi parlamenti vitájában. Javaslatot dolgoztak ki e három kategória szétválasztására, s országos vizsgálat folyik, hogy meghatározzák, ki melyik kategóriába tartozik.

A művészeti iskolák kapcsán szólt arról, hogy módosító javaslatokat nyújtanak be: az intézmények a jelen törvényi keretek között végezhetik munkájukat, amíg a minősítési eljárások le nem zárulnak. Tatai-Tóth jogosnak nevezte azt az igényt, hogy addig, amíg a minősítések nem fejeződnek be, ne változzanak a működési feltételek. Javaslatot tesznek továbbá a pedagógusoknak kötelezően elrendelhető plusz két órával kapcsolatos szabályozás ésszerűbbé tételére is.

A Fidesz vezérszónoka a kormány korábbi ígéreteit kérte számon. Firtatta a közoktatásban ígért, legalább 25 százalékos béremelést, a 48 hátrányos helyzetű kistérségnek ígért pedagógus pótlékot, illetve a kistelepüléseknek ígért kiemelt támogatást az iskolák fenntartásához, valamint a mindennapos testnevelés bevezetését.
A mostani törvénymódosításban szereplő szakképzésszervezési társulások létrehozásáról azt mondta: finanszírozási eszközökkel könnyen kikényszeríthető, hogy a túlélés egyetlen esélyévé váljanak. A munkaerő-gazdálkodás tervezése a létszámleépítést könnyítheti meg – mondta Pánczél Károly.

Sok száz iskola bezárását eredményezheti az a passzus, hogy az állami, önkormányzati fenntartó csak akkor adhatja át az intézményt nem állami fenntartónak, ha az eddigi két év helyett négy évig vállalja a működtetés számláját. Az egységes iskola-kollégium létrehozásának ösztönzése mögött szintén költséghatékonysági megfontolások állnak álláspontja szerint, s ez a kollégiumok szakmai önállóságának elvesztését eredményezheti.

„Folytatódik az alapfokú művészeti iskolák fojtogatása„ is a normatívaigénylés szigorításával – mondta a képviselő. Egyetlen pozitív elemnek az óvodáztatás bővítését nevezte, ugyanakkor, mint elmondta, számításaik szerint a jogszabályban foglaltak megvalósításához 15–20 ezer új férőhely létrehozására lenne szükség.

A szegregáció szorosan kapcsolódik a sajátos nevelési igényű gyermekekhez, a kistelepülések problémájához, illetve a roma gyerekek iskoláztatásának kérdéséhez – mondta Sándor Klára, az SZDSZ vezérszónoka. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között a legmagasabb a roma gyermekek aránya, s mire ezek a gyermekek iskolába kerülnek, olyan hátrányokkal indulnak, amit később már nem tudnak leküzdeni – mondta.

Hoffmann Rózsa a „rohammunka” megnyilvánulásának nevezte, hogy olyan törvényi szövegek születtek, amelyek érhetetlen mondatokat tartalmaznak. A KDNP vezérszónoka bírálta az ismételten centralizáló törekvéseket. Ezek közé sorolta a többcélú kistérségi társulások munkaerő-gazdálkodására vonatkozó passzust. Kifogásolta azt is, hogy óriási mértékben csökkent az egyes évfolyamok alapfinanszírozása, és a törvénymódosítás most ezt nem hogy korrigálná, hanem tovább erősíti. Azzal kapcsolatban, hogy a nem állami intézményeknek is 25 százalékban fel kell venniük a hátrányos helyzetű diákokat, kifejtette: az egyházi iskolák országos átlagban messze e fölött vesznek fel hátrányos helyzetű tanulókat. Nem méltányos ilyen megszorítást tenni, ez ellentétes a szentszéki megállapodással is – mondta.

Almássy Kornél (MDF), idézve a köznevelési tanácshoz érkezett véleményeket, arról beszélt, hogy a törvény szövege egyre csak duzzad, a változtatások már-már áttekinthetetlenek. Az ellenzéki politikus elhibázottnak nevezte a törvénymódosítást, amely nem kezeli a közoktatás problémáit, a szegregációt s az alulfinanszírozottságot. Pozitívnak nevezte a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatására vonatkozó módosítást, ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a kormányzat a szükséges, egyes becslések szerint 20–22 ezer új férőhelyet miként kívánja biztosítani. Célzott programokat kellene a kormánynak bemutatnia – mondta Almássy.

(MTI)