Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a közgyűlés egy ellenszavazattal és hét tartózkodással elfogadta elnöki expozéját, ezzel jóváhagyta, hogy kezdeményezzék az akadémiai törvény módosítását, s így az MTA közfeladatokat ellátó, autonóm nemzeti intézménnyé váljon.
Összegzése szerint a közgyűlés meghatározta a költségvetési támogatásért végzendő feladatokat. Jóváhagyta a „versenyelvű Akadémiát“, amely teljesítmény- és feladatarányos költségvetési rendszerben működik majd. Az Akadémia bevezeti a professzionális vagyongazdálkodást, a szellemi tulajdon védelmére külön osztály létesül, és „tovább erősíti a nemzeti örökség ápolásával kapcsolatos tevékenységét“.
Növelni kell az Akadémia támogatását
Az Akadémia elnöke kitért arra: Hiller István oktatási és kulturális miniszter javaslata szerint 3 év alatt 13 százalékkal növelnék az Akadémiának nyújtandó költségvetési támogatást. Beszélt arról is: szükség van az akadémiai törvény módosítására, mert a rendszerváltozás utáni időszakhoz képest gyökeresen átalakultak a tudományos kutatást meghatározó körülmények.
Hiller István az ülésen azt javasolta: kezdődjenek tárgyalások a tudós testület és a kormányzat képviselői között a több évre szóló költségvetési támogatás meghatározásáról. Hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt is kiállt az akadémiai reform mellett, és most is ezt teszi. A miniszter elengedhetetlennek nevezte az átalakulást, és helyeselte, hogy az menetrend szerint, egymásra épülő szakaszokban történik.
Meskó Attila, az MTA főtitkára szerint nagy segítség lenne nem csak az Akadémiának, hanem a teljes magyar tudományosságnak, „ha sikerülne megállapodni egy nem túl nagy, de szisztematikus növekedésben“.
A testület a kétnapos ülés zárásaként elfogadta az MTA múlt évi tevékenységéről szóló, a kormány számára megfogalmazott beszámoló szövegét, valamint a magyar tudomány helyzetét áttekintő, a 2005–2006-os időszakot felölelő országgyűlési jelentés tervezetét.
(MTI)
Véres támadás egy templomban, a pápa is megszólalt
