Sólyom: Az alkotmánnyal az égvilágon semmi baj nincs

Egyetlen bizodalmunk a demokratikus intézményekben lehet. Ezek állapíthatják meg például, hogy a rendőrség nem jogszerűen cselekedett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az őszi belpolitikai válság kapcsán a köztársasági elnök. Sólyom László szerint van gyógyír mai bajainkra, romló közállapotainkra, amelyekért öncsalás a rendszerváltozást okolni.

Elnök úr! A napokban ér második állomásához az Értékőrző tájak és emberek Magyarországon elnevezésű programja, ezúttal a Fertő–Hanság Nemzeti Parkba és az Őrségbe látogat. Nem gondolja, hogy a magyar politika fejleményei láthatatlanná teszik az ön által fontosnak tartott ügyeket, így ezt a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó programot is?

– Cseppet sem. Az elnök máshol vet, és máshol arat, mint a napi politika. Elnöki ciklusom alatt három súlyponti témát kívánok következetesen képviselni. Ezek: az alkotmányosság védelme, a magyar nemzet egységének képviselete és a környezetvédelem. Itthonról talán kevésbé látszik, hogy felfelé ível a zöldállamfők együttműködése, az áprilisi rigai informális uniós csúcson már fajsúlyos téma volt ez, s a folytatás is biztatónak ígérkezik. Eközben, a látogatásokat a nemzeti parkokra felfűzve, végigjárom az ország tájegységeit, a helyi polgármesterekkel és civil szervezetek képviselőivel együtt mindenhol felhívom a figyelmet az ottani természeti értékekre és a környezeti problémákra is. Úgy gondolom, hogy mindez megfelelő figyelmet kap.

– A globális környezeti gondokra adandó válaszok témája mintha mégsem lenne nálunk megfelelő súllyal jelen a közbeszédben.

– Az emberek csak észreveszik, ha nem esik az eső, ha elmarad a tél, ha nagy viharok vannak, ha megeszik a délről felfelé vándorló aknázómolyok a gesztenyefákat. Igaz, hogy gyakran érdektelen politikai témák is másra terelik a figyelmet, de azért vannak a zöldek – civil szervezetek és szakértők –, hogy tudatosítsák a környezetvédelem problémáit a társadalomban. Ezért is van szükség a jövő nemzedékek ombudsmanjára, aki már a tervezés során felhívhatja a nyilvánosság és a hatóságok figyelmét a környezetvédelmi szempontokra, melyekkel így nem csupán a károkozás után szembesülünk majd. De idetartozik a környezetvédelmi stratégia kikövetelése is.

– Az utóbbi hónapokban olyan események történtek Magyarországon, amelyekre eddig nem volt példa: őszi válság, lövések a rendőrpalotára, Kádár sírjának meggyalázása… Minek a tünete mindez?

– Nyilvánvaló, hogy romlanak a közállapotok, ám nem ősz óta. Ez régebbi folyamat. De ma már zuhan a demokratikus intézményekbe vetett bizalom. Durvaság és normanélküliség uralkodik el mindenütt. Ősszel megfoghatóvá vált a morális és politikai válság. Utóbbi október 6-án (a parlamenti bizalmi szavazással – a szerk.) az alkotmányos szabályok szerint véget ért. A morális válság azt jelenti, hogy alapvető normák válnak kétségessé. Szövevényes okok vezetnek odáig, hogy ez testet öltsön, de ha egyszer nyilvánvalóvá vált sokak számára, hosszú és nehezen tervezhető a gyógyulás – ám lehetséges. Például a kettős állampolgárságról szóló népszavazás mélységesen megrendítette a magyar nemzet határon túl élő részeit. Hiszen az egységes magyar nemzetbe vetett hit létük alapja volt, és ebből akkor kizárva érezhették magukat. Úgy tapasztalom azonban, hogy a gyógyulás megindult, bár kétségkívül hosszú folyamat lesz.

(Szerető Szabolcs–Villányi Károly)

(Az interjú teljes terjedelmében a Magyar Nemzet május 12-i számában olvasható)