Al Di Meola Budapesten: spanyol virtus

Al Di Meola, sokak szerint a világ legjobb dzsesszgitárosa szombat este lép a magyar közönség elé a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A gitárhúrok Zeusza Chick Corea Return to Forever nevű együttesében is játszott; kísérletezett fúziós zenével, majd a a klasszikus gitár adta hangzás és a világzene felé fordult.

Al Di Meolát mérhetetlen és kielégíthetetlen kíváncsisága tette a gitárhúrok Zeuszává. Kezdetben a dob került kezébe, mint első hangszer, majd nyolcévesen úgy döntött, hogy mégis inkább gitáron játszik. Ebben az időben sikítoztak a lányok a gombafejek s a csípőt rázó király előtt. A Beatles, Elvis Presley és a The Ventures korszakában cseperedett fel, s ő az egyik élő bizonyítéka annak, hogy a zenei nevelés mennyire meghatározó a gyerekeknél. Amikor kamaszként a gitár szinte sírt a kezében, s a dzsessz, a bossa nova dallamait játszotta, társai szemében még mindig olyan konkurenciái voltak, mint Eric Clapton vagy Jimi Page. A klasszikusgitár-tanulás, s napi nyolc-tíz óra gyakorlás mellett Larry Coryell koncertjeire járt.

A fúziós zene keresztapja – ahogy Al Di Meola nevezi – a zenész pályafutásának egy meghatározó alakja. 1971-ben elhatározta, hogy a rendkívül sok műfaj közül, amit eddig kipróbált, szeretett, kiválasztja azt, ami igazán az övé, s beíratkozott a bostoni Berklee School of Musicba. Amerika egyik legelismertebb zenei intézményében a kortárs komolyzenétől egészen a klasszikus zenéig mindent megtanult.

1974-ben Chick Corea elhívta a Return to Forever nevű együttesbe zenélni. A Grammy-díjas zenekar a a Where Have I Known Before című 1974-es, a No Mystery és a Romantic Warrior című lemezekkel írta magát a modern dzsessz történelmébe. Al Di Meola gitáron, Stanley Clarke basszusgitáron játszott, a billentyűs hangszerek felelőse Chick Corea volt, s a dobok mögött Lenny White ült.

1976 a zenekar történetében bizonyára nem a legkedvesebb évek közé tartozott, hiszen Al Di Meola szólókarrierbe kezdett. Első szólólemezének címe Land of the Midnight Sun. A virtuóz kezdetben akusztikus gitáron játszott, majd végül az elektromos gitár adta zenei lehetőségeket is kiaknázta. A ma már gitárosok körében természetesnek vett MIDI – a gitárból érkező hang elektronikus jellé alakítása – izgatta, amely a hangok térbeli, torzított hangzásának kimeríthetetlen tárházát biztosítja. Végül azonban szakított a fúziós zenével, s a klasszikus gitár adta hangzás és a világzene felé fordult.

A spanyol temperamentum azonban soha nem veszett ki dalaiból, s szombat este minden bizonnyal a közönség vére nem csak a kánikulától fog felforrni.