Államválság: Gyurcsány képtelen a kormányzásra

Ezer napja, nem egészen három éve kormányozza az országot Gyurcsány Ferenc, és ez idő alatt csak még nagyobb lett a válság – értékeli a miniszterelnök tevékenységét a Nézőpont Intézet. Gyurcsány legfeljebb rövid távú (néha egymásnak is ellentmondó) akciókat szervezett, de nincs világos elképzelése a válságkezelésre.

Az ezer napja kormányzó Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nincs receptje a válságkezelésre – hangsúlyozza a Nézőpont Intézet legújabb elemzése. A konzervatív-szabadelvű irányultságú politikai elemző, tanácsadó és közvélemény-kutató intézet szerint csak némi szerencsével érhető el, hogy 2007-ben az államháztartási hiány ismét elérje a Gyurcsány Ferenc megválasztásának évében, 2004-ben mért szintet.

Amikor Gyurcsány Ferencet 2004. szeptember 30-án megválasztották miniszterelnöknek, a magyar állam már bajban volt – állapítja meg a Cséfalvay Zoltán és Vukovich Gabriella tanácsadók, valamint Mráz Ágoston Sámuel kutatásvezető által jegyzett, „Államválság” címet viselő dokumentum. Hozzáteszik: mára, azaz 2007 júniusára, ezer nap elteltével a válság még erősebbé vált.

A sokszor egymásnak is ellentmondó bejelentett programok és meghozott intézkedések alapján megállapítható: az ezer napja kormányzó Gyurcsány Ferencnek nincs receptje a válságkezelésre – vélik a kutatók. A világos elképzelések, pontos ütemterv és motiváló jövőkép hiányában pedig a válságkezelő intézkedések hatástalannak bizonyulnak. Az intézet szerint kizárólag a kormányfő felelőssége, hogy nem talált megfelelő válságkezelő intézkedéseket.

Kormányzati kudarc

A Nézőpont Intézet szerint a Gyurcsány-kormány akciókormányzást folytat, kormányzás helyett rövid távú akciókat szervez (babakötvény, fészekrakó program, Konvergencia Tanács), ám ezek tartós eredményeket nem hoznak. A reformpopulizmus jegyében a kormányfő „reformról” és haladásról beszél, de egyelőre egyik társadalmi elosztórendszer mechanizmusainak átalakítását sem vállalta fel. A közigazgatási rendszer átalakítására tett tavaly nyári kísérlete – az egyetlen valódi reformterv – pedig teljesen előkészítetlennek bizonyult.

Hiányzó közbizalom miatt a kormányfő ugyan lendületesen érvel az átalakítások mellett, de koncepció hiányában nem tud valódi reformokat végrehajtani. Ráadásul az elmúlt ezer nap eseményei voltak azok, amelyek a közbizalom elvesztéséhez vezettek, újabb akadályt támasztva az átalakítások elé.

Az elmúlt ezer nap során az állam képtelennek bizonyult a jogbiztonság fenntartására: következmények nélkül maradtak komoly emberi jogi sérelmek. Szintén Gyurcsány hibájaként róják fel, hogy az ezer nap során hozott intézkedései képtelenek voltak a gazdasági növekedés elősegítésére, sőt épp ellenkezőleg, visszanyesték azt. Az intézet szerint éppen a gazdasági növekedés megtorpanása jelzi az 1000 napos kormányzás kudarcát, s az állam válságának nagyságát. Ha valódi átalakítások történtek volna Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt, a gazdaság új erőre kapott volna, amely az átalakítások áldozatát is csökkenthetné – vélik az elemzők.