ÁSZ: 270 milliárdot költött a külügy 2002 óta

Mintegy 270 milliárd forintot használt fel a Külügyminisztérium 2002 óta – áll az ÁSZ hétfőn napvilágot látott jelentésében. A számvevőszék ráviágított arra is, hogy a tárcával kapcsolatos jogszabályok változását nem támasztották alá hatástanulmányok, a háttérintézmények megszüntetését, alapítását, összevonását tartalmi indokolás nélkül rendelték el.

Öt év alatt mintegy 270 milliárd forintot használt fel a Külügyminisztérium és intézményei, egyre több pénzt fordítottak a külképviseletek működésére – mutat rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében.

Az ÁSZ 2002-től vizsgálta a szaktárca működését, 1990 óta ez volt a negyedik vizsgálat a Külügyminisztériumnál.

A fejezet intézményeinek feladatait – esetenként átfedésekkel – jogszabályokban meghatározták, amelyeket a feladatok át- és visszarendezései miatt gyakran módosítottak. A jogszabályokat, azok változását nem támasztották alá hatástanulmányok, a háttérintézmények megszüntetését, alapítását, összevonását tartalmi indokolás nélkül rendelték el – mutat rá az ÁSZ, amely jelentésében nyomon követte a magyar kisebbségpolitikával foglalkozó közalapítványok integrálását is.

A számvevőszék rámutatott, hogy a 2005-ben létrehozott Szülőföld Alap túlbonyolított pályázati rendszere is hozzájárult a jelentős – harminc százalék feletti – maradványképződéshez.

Az ÁSZ korábbi vizsgálatai által feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat többnyire – kivéve az ellenőrzési kapacitás növelését – eredményesen hasznosították – olvasható a jelentésben.

A tárca és intézményei a vizsgált öt évben összesen 269 milliárd forintot használtak fel. Ebben az időszakban körülbelül kétezer fő dolgozott a külügyben, 2006-ra a létszám közel kétharmadát a több mint száz külképviseleten foglalkoztatták – derül ki a szövegből.
A források egyre nagyobb részét fordították a külképviseleti hálózat (nagykövetségek, főkonzulátusok) működtetésére, ez évente 30-37 milliárd forintot jelentett.

A schengeni felkészülésre 1,6 milliárd forintot költött a Külügyminisztérium az elmúlt két évben, az EU állandó képviseletének működése pedig 2,4 milliárdba került 2005-ben.
Az ÁSZ-jelentés hangsúlyozta: a nemzetpolitikai feladatok között meghatározó volt a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény szerinti magyarigazolvány kiadásához a konzuli hálózat fejlesztése, a személyi, technikai háttér biztosítása. A törvényi célkitűzések a mintegy 900 ezer igazolvány kiadásával teljesültek – áll a dokumentumban.

(MTI)