Döntöttek: megszűnik a kukoricaintervenció

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei hétfőn eldöntötték, hogy fokozatosan felszámolják a központi kukoricafelvásárlást és -készletezést (intervenció) az EU-ban, de az Európai Bizottság tavalyi javaslatával szemben nem azonnal, hanem a 2009/10-es gazdasági évig futtatják ki nullára a rendszert. Azt hivatalosan nem törlik el, rendkívüli esetben felújítható lesz.

Az eredeti bizottsági javaslat szerint már most júliustól megszűnt volna az állami kukoricafelvásárlás és -készletezés az EU-ban. A terv leginkább és leghátrányosabban Magyarországot érintette, mert az intervenciós készletek több mint 90 százaléka itt található.

Magyarország ezért minden lehetséges fórumon mindvégig ellenezte a javaslatot, és a rendszer fenntartása mellett érvelt. A kemény magyar lobbizás révén sikerült elérni, hogy az intervenció ne egy csapásra, hanem fokozatosan, három év alatt szűnjön meg. A júliussal kezdődő évadban 1,5 millió tonna, a következőben 700 ezer tonna kukorica még értékesíthető a rendszer keretében, majd az azt követő, 2009/10-es évadban már semmi.

Az EU mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel azt mondta, meg kell akadályozni 9 millió tonna kukorica felhalmozódását az EU-silókban 2013-ig. A beavatkozási rendszer felszámolása 600 millió eurót takarít meg 2013-ig, tette hozzá.

A beavatkozási rendszerben a termelők búzát, árpát és jelenleg még kukoricát adhatnak el közraktárakba rögzített áron, amely elmarad a piaci szinttől, de mindenesetre jövedelmi garanciát jelent.

A miniszteri döntéssel megvárták az Európai Parlament szavazását a témáról szóló jelentésről: Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) jelentéstevő a kukoricaintervenció megszüntetésére irányuló európai bizottsági javaslat teljes elutasítását javasolta az Európai Parlamentnek, ám a végső jelentés ehelyett szintén a fokozatos kivezetés mellett foglalt állást, igaz, a végül elhatározottnál kedvezőbb számokkal, idén 2 millió, jövőre 1 millió tonnás kerettel.

A parlamenti szavazás bevárása csak formális volt, de a magyar jelentéstevő már korábban rámutatott, hogy a döntéshozatal többhónapos feltartóztatása is hozzájárult az eredeti brüsszeli javaslatnál kedvezőbb döntéshez.

A szocialista társjelentéstevő, Tabajdi Csaba (MSZP) úgy értékelte, hogy a kialkudott hároméves átmeneti időszak elegendő átállási időt ad a gazdáknak, és szerencsére a piaci körülmények is kedvezők, így várhatóan az idén és az elkövetkezendő években

Gráf József május eleji brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy Magyarország már dolgozik a rendszer kivezetésén.

Mindeközben az EU Elsőfokú Bíróságán várhatóan hamarosan döntés születik a kukoricaintervencióval kapcsolatos magyar beadványról.

Magyarország számára az uniós agrárminiszterek döntése a kukoricaintervencióról alapvetően továbbra is kedvezőtlen, mivel hazánk érdeke az lett volna, hogy a rendszer ne változzon – hangoztatta Gőgös Zoltán a luxembourgi döntést kommentálva.

Az agrártárca államtitkára ugyanakkor hozzátette: a mostani döntés kedvezőbb a korábbi változatnál. A mennyiségeket ugyanis megnövelték az eredeti elképzelésekhez képest, és a felvásárolható intervenciós mennyiséget sem osztották szét országok szerint mint, ahogyan azt korábban tervezték.

Emellett Magyarország már készül a megváltozó körülményekre is. Ezt jelzi az államtitkár szerint, hogy a jővő évben már várhatóan megkezdik működésüket az első bio-üzemanyag előállízó üzemek. Ezek jórészt kukoricát alakítanak át bio-üzemanyaggá.

MTI