EU-csúcs Brüsszelben: London és Madrid is vétót lebegtet

Vétóval fenyegetőző államok vitája várható az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben. A legfőbb vitatéma minden bizonnyal a 27 tagúra bővült unió megreformálására létrehozott alkotmányos szerződés jövője, illetve a tervezett szavazási rendszer lesz.

Sajtóértesülések szerint vétót helyezett kilátásba többek között Spanyolország, amely megakadályozná az állandó uniós elnök posztjának létrehozását, amennyiben az Egyesült Királyság ragaszkodik a tervezett EU-külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához. Az Európai Unió elnökének egyébként Franciaország valószínűleg Tony Blair távozó brit miniszterelnököt ajánlja majd.

Tony Blair négy feltételhez kötötte hozzájárulását egy olyan megállapodáshoz, amely az EU fokozott integrálódását célozza. London számára elfogadhatatlan a hatályban lévő brit törvényeket bármilyen módon megváltoztató alku. Nagy-Britannia nem járul hozzá olyan javaslathoz, amely irányt szab a brit külpolitikának, nem tűr beleszólást jogrendszerébe, igazságszolgáltatási módszereibe, s elfogadhatatlannak tekinti az olyan szavazási rendszert, amely jelentősen érintheti a brit adózást és szociális juttatásokat.

Az egyik legfőbb kérdés a csúcson a szavazati súlyok elosztása lesz. Az alkotmánytervezetben a „kettős többség” rendszer szerepel, amely szerint a minősített többséggel eldönthető kérdésekben a határozatok elfogadásához a tagállamok 55 százalékának a támogatására van szükség úgy, hogy ugyanezen országok egyúttal az unió össznépességének a 65 százalékát képviseljék.

A szavazási rendszert elsősorban Lengyelország ellenzi, amelynek e tekintetben az EU soros német elnöksége kisebb engedményt tett. A tagállamok elé terjesztett javaslatcsomagjában ugyanis Berlin lábjegyzetben elismeri, hogy a kettős többségről szóló indítványt két delegáció (a lengyel és a cseh) ellenzi. A csehek kompromisszumos javaslatát Varsó tegnap este elutasította, amely a kettős többség elvén belül 62 százalékra csökkentette volna a népességi küszöböt, így ellensúlyozva Prága szerint a nagy államok hatalmát.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke – aki szerdán részt vett az Európai Néppárt elnökségi ülésén – a Lánchíd Rádiónak nyilatkozva elmondta, mindenkit az foglalkoztat most az Európai Parlamentben, hogy az EU meg tud-e küzdeni saját belső különbözőségeivel, és hosszú távon szembe tud-e nézni a nehézségeivel vagy sem.

A csütörtöki csúcsértekezleten részt vevő Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdán Potsdamban az MTI-nek kifejtette, Magyarországnak a legfontosabb az, hogy fennmaradjon az EU nyitottsága, a gazdasági mellett az együttműködés kulturális, társadalmi és politikai jellege, továbbá hogy a legalapvetőbb emberi jogok, így a kisebbségi jogok közös védelem alá kerüljenek.

Az EU alkotmányos szerződését a franciák és a hollandok 2005 május-júniusában népszavazáson elutasítottak.

Kottász Zoltán – Jotischky László