A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be hétfőn az Országgyűlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja – jelentette be Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője a trianoni békeszerződés 87. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vasárnap Tapolcán.
A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták – hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke.
„Tudják ma is, erre utalnak a szomszédjainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki” – mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban „milyen erősen ragaszkodtak a szomszédjaink ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát”.
Németh Zsolt szerint már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban „nem megbüntették, hanem kivégezték”. Az országvesztés „társadalmi léptékű sokkot váltott ki” – tette hozzá. Ugyanakkor – mutatott rá – látnunk kell, hogy ami nekünk, magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédjaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.
Németh Zsolt szerint „ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem”, ezért ideje, hogy „közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket”.
Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok „másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat”, Magyarországon pedig „másodrendű magyarnak”, sőt 2004. december 5-e óta „nem csak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat” – utalt a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról tartott sikertelen népszavazásra.
Trianonra emlékezett a Magyarok Világszövetsége is
A trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott két helyszínen vasárnap a Magyarok Világszövetsége (MVSZ)Budapesten.
A szervezet budapesti szervezetének elnöke a fővárosi Szabó Ervin téren a Rothermere-kútnál koszorúzott tucatnyi emlékezővel; a Szabadság téren, a Bandtholz-szobornál mintegy 50-en elékeztek az 1920. június 4-én történtekre. A megemlékezést követően a két csoport Árpád-sávos, nemzeti színű és történelmi zászlókkal és transzparensekkel az Erzsébet térre vonult rendőri biztosítás mellett.
Duray: A magyar nemzet egységes maradt
A nemzetet összetartó szálak önmaguktól – egy döntés következtében – nem szakadtak el – idézték Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnökének megállapítását a fekete zászlókkal fellobogózott Várpalotán, a trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Az ország egyetlen Trianon-múzeumának udvarán megtartott rendezvényen a program szerint Duray Miklós szólt volna a „trianoni ítéletről”, de ő családi okok miatt nem tudott részt venni a megemlékezésen, így a rendezvényre szánt beszédét a helyi önkormányzat egyik képviselője olvasta fel.
„Tévedés azt hinni, hogy csak magyar nemzetünk belső vízválasztója volt Trianon” – írta a szlovákiai politikus a mintegy százötven emlékező előtt felolvasott beszédben. Duray Miklós úgy fogalmazott, hogy „a magyar nemzet, amely Trianonban több állam lakójává vált, egységes maradt – még politikai értelemben is –, még ha vannak is közöttünk árulók, lanyhák, langyosak, idegenlelkűek, nyerészkedők.” Hozzátette: a közjog szerint ha meg is szűnt az egységes politikai magyar nemzet, a tudatban továbbra is él a politikai nemzet hagyománya.
Wittner: II. Trianon december 5.
Második Trianonnak nevezte a 2004. decemberi népszavazást Wittner Mária (Fidesz) országgyűlési képviselő a trianoni megemlékezésen vasárnap Debrecenben. A Magyar fájdalom szobránál tartott megemlékezésen Wittner Mária Trianonnal kapcsolatban az erdélyiekre utalva megjegyezte: ha hazajönnek, akkor románnak mondják őket, Erdélyben pedig hazátlannak. A kettős állampolgárságról tartott referendumról szólva hozzátette: „Eltaszítottuk őket, mérhetetlen, soha el nem felejthető fájdalmat okozva nekik”.
A magyar nemzeti lobogókat és Árpád-sávos zászlókat lengető több mint kétszáz ember előtt Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke azt mondta, hogy a magyarság romlása Trianon óta tart. A magyar nemzet testén három nyílt seb van – fogalmazott. Az első seb maga Trianon, amikor szétszabdalták a magyarságot, de nem törték meg. A második a kommunizmus időszaka volt, amikor megtörték, de nem semmisítették meg, míg a harmadik a rendszerváltás óta tart és ez „a globális tőke, amely már el akar bennünket pusztítani”.
A debreceni megemlékezés résztvevői „Vesszen Trianon!” skandálással zárták a megemlékezést, miközben a Jobbik képviselői, illetve a debreceni Kossuth téri tüntetők vezetői megkoszorúzták a csonkolt női alakot ábrázoló, de a Trianon által megcsonkított Magyarországot jelképező Magyar fájdalom szobrát.
A trianoni békeszerződést 87 évvel ezelőtt írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, a lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.
(inforadio.hu, STOP, MTI)
Bóka János
Bóka János: az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem mutat utat a versenyképesség helyreállításához
