Kettős mércét alkalmaz a kormánytöbbség az ügyészségnél?

Kettős mércével mér a kormányzati többség. Szili Katalin most a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítását javasolja, ám amikor még Polt Péter töltötte be ezt a posztot, az MSZP és az SZDSZ hallani sem akart ilyesmiről. Hasonló kettősség figyelhető meg az MNB-hez való viszonyukban is.

MNO
2007. 06. 11. 13:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt 17 évben sok politikai erő sokszor próbálta elérni, hogy az ügyészség kerüljön a kormányzat hatásköre alá. A házelnök az Igazságügyi Palotában megrendezett ügyészség napi rendezvényen úgy vélte: az ügyészség függetlenségének megőrzése érdekében hosszú távú megoldást kell keresni, „akár a legfőbb ügyész kormányzati ciklusokon túlnyúló, mai hatéves megválasztásán túli idő meghatározását jelentve”, akár azzal, hogy a legfőbb ügyész megválasztását a jelenlegitől eltérően, kétharmados törvényben szabályozzák. Reményét fejezte ki, hogy a politika hamarosan elérkezettnek látja az időt egy ilyen hosszú távú, senki által sem megkérdőjelezhető megoldásra.

Az ügyészség napján Sólyom László köztársasági elnök levélben köszöntötte az ügyészeket és az ügyészségi dolgozókat. Az államfő levelében úgy fogalmazott: „az utóbbi években egyre konszolidáltabb körülmények között ünnepelhette az ügyészség ezt az ünnepnapot”. Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozatát követően fokozatosan megszűntek az ügyészség működését éveken át megnehezítő politikai támadások. Felidézte: megszülettek és hatályba léptek az ügyészség hatékonyabb működéséhez szükséges jogszabályok, amelyek lehetővé tették, hogy az ügyészek az alkotmányban és a törvényben meghatározott feladataikra koncentráljanak.

Sólyom László levelében arra is kitért, amit az országgyűlési biztosok jelölése kapcsán is hangsúlyozott: káros az, ha megrendül a közbizalom a jogok érvényre juttatását szolgáló állami szervekben. Az ügyészségek és a bíróságok esetében ez különösen fontos, mivel „ezektől az intézményektől várhatjuk el, hogy az állami szervek által elkövetett törvénytelenségek esetében is pártatlanul igazságot szolgáltassanak”.

Szili Katalin javaslata a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbításáról abból a szempontból furcsa, hogy a házelnök pártja az MSZP és az SZDSZ támadta leghevesebben az előző legfőbb ügyészt, Polt Pétert. Poltot állandóan fideszes elkötelezettséggel vádolták, anélkül, hogy ezt valaha bizonyították volna. A botrányos – és a bíróság vagy rendőrség által soha nem igazolt – vádjairól, nyilatkozatairól elhíresült Keller László, volt közpénzügyi államtitkár is próbálkozott Polt besározásával.

Polt Péter mandátumának meghosszabbításáról így az MSZP–SZDSZ hallanai sem akart.

Hasonló asszimetria figyelhető meg a kormánytöbbségnek a Magyar Nemzeti Bankhoz fűződő viszonyában. Az előző elnök, Járai Zsigmond alatt a monetáris tanácsot kibővítették, hogy a kormánypártokhoz közel álló új tagokkal hígítsák fel azt. Most viszont újból felmerült a tanács létszámának csökkentése.

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.