A kínai kommunista rendszer szemében a gyémánt évtizedeken át a keményen megbélyegzett burzsoá luxus jelképe volt, mára azonban az ország importja ebből a drágakőből annyira megnőtt, hogy Kína a világ gyémántpiacainak sorában a negyedik helyre került.
„A ’70-es években semmiféle piac nem volt. A ’80-as években kialakult az ékszerek iránti igény, a következő évtizedben pedig divatba jöttek a kis méretű gyémántok„ – magyarázta el az AFP-nek Lin Csiang (Lin Qiang), a sanghaji gyémánttőzsde (Shanghai Diamond Exchange – SDE) elnöke. Itt bonyolódik e drágakő behozatala és kivitele Kína egészére vonatkozólag.
Kína, amelynek saját termelése ebben a tekintetben jelentéktelen, idén az első negyedévben 78 millió dollár (14,5 milliárd forint) értékben importált gyémántot, ez éves értékre átszámolva 170 százalékos növekedés. Ezek a drágakövek nemcsak kínai nőket ékesítenek majd, mivel az olcsó hazai munkaerő révén Kína egyre nagyobb szerepet játszik a gyémántcsiszolásban, beleértve a külföldi cégek számára végzett munkákat is.
(STOP)
Bóka János: az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem mutat utat a versenyképesség helyreállításához
