A tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között„.
Egy másik törvény nyomán viszont megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre” vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.
Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez„.
Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.
(uno.hu)
Grok
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
