Pór Vilmos: Tizenhét éve, miután az utcákat elöntötték a Tovariscsi, nyet feliratú plakátok, s ezek láttán a megszállók úgy megijedtek, hogy június végén az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, mély levegőt vettünk, még egyszer elmormoltuk József Attila még a miénket megelőző anciem regime-ben írt Levegőt! című versét, immár harsogva e sorokat: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet…” – s azt hittük, eljött. A szabadság igen, a rend – sajnos nem. Ilyképpen az előző állítás is csak féligazság. Mert tapasztalhatjuk naponta, ahol nincs rend, ott sokkal inkább van szabadosság, mint szabadság.
Népszava, 2007. június 30.
Menczer Tamás: Ruszin-Szendi Romulusz pont olyan pojáca, mint a főnöke + videó
