Közlése szerint a programmal a település gazdag múltjára és a Soproni-hegység természeti értékeire szeretnék ráirányítani a figyelmet.
A rendezvény középpontjába a régészeti emlékeket, köztük a Várhelyen feltárt erődítményt állítják – tájékoztatta Taschner Tamás, az egyesület koordinátora az MTI-t.
A 900 méter hosszú földsánc valószínűleg az időszámítás előtti VI–IV. században épült, területe eléri a 30 hektárt. A halomsírokból előkerült díszes urnák és sírmellékletek alapján szakemberek feltételezik, hogy ezek az akkori társadalom vezetőinek sírhelyei lehettek. Az urnákat különleges jelenetek díszítik, ezeket az értékes régészeti emlékeket a Soproni Múzeumban őrzik. A földvárban a kelta ünnep alkalmából két ízben tart idegenvezetést Gömöri János régész.
A várhelyi ásatások helyszínén történelmi park kialakításába kezdett a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság. Kelta típusú faházat emeltek, amely pihenőül szolgál a turistáknak. A Várhelyre vezető úton információs táblákat helyeztek el, ezek olvastán egyre több ismerettel rendelkeznek az arra járó vendégek.
A Tanulmányi Erdőgazdaság a régészeti örökség megőrzéséért és bemutatásáért kifejtett tevékenysége elismeréséül Scarbantia-emlékérem elismerésben részesül. A kitüntetést a Scarbantia Társaság adományozza, és a kelta ünnepen adják át.
A vasárnapi programot más események mellett ír sztepptánc, harci jelenetek bemutatója és kelta koncert színesíti. Tartanak kelta lakomát és a gyerekeknek agyagozást az egykori kelta edények mintájára.
A szervezők arra törekednek, hogy átélhetővé tegyék a múltat, s megismertessék, miként éltek a kelták harmóniában a természettel.
Taschner Tamás szólt arról, hogy a térségben egykor bányászott vasérc vonzásában kelta falvak létesültek Velemben és az ausztriai Schwarzenbachban. Ausztriából csaknem félszáz hagyományápolót várnak a várhelyi kelta ünnepre.
MTI
Úgy tűnik, a Mastercardnak nem jelent semmit kétmilliónál is több kártyahasználó
