Új Magyarország Fejlesztési Terv – visszaszorultak a civil szektor fejlesztési intézkedései

Az önálló rendészeti minisztérium létrehozásának esélyéről, a fejlesztési terv akcióterveiről, az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításáról beszéltek többek közt a képviselők kedden a parlamentben, napirend előtt.

Az MDF ismét az önálló rendészeti minisztérium létrehozását szorgalmazta napirend előtt. Karsai Péter szerint a múlt heti kormányátalakításnál erre lett volna lehetőség. Mint mondta, a párt- és személyi érdekeken felülemelkedve vissza kellene állítani a közigazgatási államtitkárságokat. Az ellenzéki képviselő kiemelte: tavaly ősszel, a kritikus időszakban nem volt felelős vezetője a rendőrségnek és a szervezet bizonytalansága, belső válsága károkat okozott. Karsai Péter szerint nem a személyi változások hozhattak volna javulást, hanem az önálló rendészeti tárca létrehozása.

Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában azt mondta: a kormányzati felelősséget nem az MDF vagy az ellenzék viseli, ezért meg kell adni a kormányzatnak, hogy a saját szerkezetét kialakítsa.
-Nem kívánjuk politikai ellenőrzés alá helyezni a rendőrséget – indokolta az államtitkár, hogy miért nem szükséges az önálló rendészeti tárca létrehozása.

Balog Zoltán (Fidesz) beszámolt arról, hogy 275 civil szervezet a miniszterelnökhöz fordult az Új Magyarország Fejlesztési Terv akciótervei miatt.

A szervezetek szerint a dokumentum elfogadhatatlan, mert visszaszorultak benne a civil szektor fejlesztésével kapcsolatos intézkedések, és nagy számban kerültek bele olyan központi programok, amelyekben állami szervezetek pályázat nélkül közvetlen támogatás fognak kapni – fűzte hozzá. A fideszes képviselő érthetetlennek nevezte, hogy a civil szervezetek segítése helyett újra a saját érdekkörbe tartozók pénztárcáját kívánják kibélelni.

Arató Gergely válaszában közölte: az Európai Unió működést, fennmaradást nem támogat, csak olyan programokat, amelyek többletet jelentenek. Elmondta: az uniós pályázatokra nem egy helyen vannak elhelyezve a források, hanem szakmai prioritások alapján az egyes operatív programokban.

Harrach Péter (KDNP) az egyházi iskolák 59 évvel ezelőtti államosításáról szólt napirend előtt. Felidézte a Klebersberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter által létrehozott iskolarendszer előnyeit, és érdemei közt említette, hogy Klebersberg iskolaépítési programot indított, egyetemeket, illetve külföldi ösztöndíjakat alapított. A Rákosi-rendszer viszont nem tűrte meg az autonóm szervezeteket és a másként gondolkodó embereket, ezért államosította a mintegy ötezer egyházi iskolát az úgynevezett 33-as törvénnyel – tette hozzá Harrach Péter. A mai közoktatási helyzettel kapcsolatban azt mondta, az átalakítások károkat okoztak és a pedagógiai eszközök megváltoztatását eredményezték. Ahogy túlélte a magyar iskolarendszer Rákosi idejét, ugyanúgy túl fogja élni ezt az időszakot – hangoztatta a kereszténydemokrata képviselő.

Arató Gergely oktatási államtitkár reagálásában közölte: nem kétséges, milyen károkat okozott az egyházi iskolák megszüntetése 1948-ban, de az aktualizálással óvatosan kell bánni.

Mint fogalmazott, az elmúlt 15 évben az egyházi oktatás törvényi szabályozása olyan irányba indult el, ami lehetővé teszi egyfajta egyensúly létrejöttét: a szülő dönthet arról, egyházi iskolába írassa-e gyerekét, emiatt se hátrány, se előny nem éri. Az államtitkár kitért arra, hogy vannak viták az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatban, ezért tettek javaslatot egy egyértelmű, hosszú távú szabályozás kialakítására.

Török Zsolt (MSZP) a gyerekek nyári táborozásáról beszélt felszólalásában. Emlékeztetett arra: idén nyáron is kapnak heti ötszöri étkezést a rászoruló gyerekek. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében – mint mondta – nagyjából hatszáz különböző táborba mehetnek a gyerekek, tízezren ehhez támogatást is kapnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális tárca idén is megrendezi Zánkán az Egyenlő Esélyek táborát. A szocialista képviselő a drog- és alkoholfogyasztástól óvta a diákokat felszólalása végén.

Arató Gergely válaszában beszámolt arról, hogy kormányzati forrásból támogatják a nyári étkeztetést, de ez igazából attól működik, ha az önkormányzatok magukénak érzik a feladatot.

A cserkészmozgalom kezdeteit felidézve a táborok nevelő hatására és az értékközvetítésre hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a kormány 130 millió forinttal támogatja a táborokat, de a szervezők, a pedagógusok elkötelezettségét semmi nem helyettesítheti.

MTI