A választópolgárok több mint két harmada szerint (68 százalék) a Gyurcsány-kormány alatt az ország nem az előnyére változott, ezen belül 26 százalék szerint kifejezetten nagyon rossz irányú változtatások történtek a már több mint egy éve felállt második Gyurcsány kabinet vezetése alatt.
Természetesen a pártpreferenciák döntően befolyásolják a kormány reformintézkedéseinek a megítélését. A 19 százaléknyi kormánypárti szavazó 17 százaléka is rossznak látja a helyzetet. A választókorúak közül a legtöbben a parlamenti pártok egyikével sem szimpatizálnak (a kérdezettek 42 százaléka tartozik ebbe a csoportba), ebben a csoportban tízből hét válaszadó szerint a változtatások nem a megfelelő irányba mutatnak, míg 19 százalék szerint a kabinet alapvetően megfelelő irányú változtatások véghezvitelére vállalkozott.
Hasonló eredményeket látunk a kormány gazdasági problémákra adott válaszainak a megítélését tekintve: a választók 65 százaléka szerint a kormány rosszul kezeli a helyzetet. Az ellenzéki szimpatizánsoknak 89 százaléka, míg a kormánypárt támogatóinak 20 százaléka osztja ezt a nézetet. A bizonytalanok, illetve politikai értelemben inaktív népesség körében közel kétharmadnyian (63 százalék) vélekednek negatívan a kormány gazdaságpolitikai teljesítményéről.
A kormány kommunikációs teljesítményéről alkotott vélemények valamelyest kevésbé élesen elítélőek, köszönhetően elsősorban a politikailag nem elkötelezett választók körében mért relatíve magasabb elégedettségnek. A választók összességét tekintve 58 százalék van rossz és 36 százalék pedig jó véleménnyel arról, ahogy a kormány kommunikál. A kormánypártiak 82 százaléka tartja megfelelőnek a kabinet kommunikációjának a hangnemét, amely éppen annyi, ahányan az ellenzéki szimpatizánsok közül negatív véleményt fogalmaznak meg erről.
Egy százfokú skálára vetítve a megkérdezettek a fenti három szempontot átlagolva 37-re értékelik a kormány munkáját. Nincs ma Magyarországon olyan számottevő réteg, amelyik összességében kedvezően ítélné meg a kormány tevékenységét. Az átlagpontok minden esetben a skála középértéke (50 pont) alatt maradnak. A nyugdíjas (41 pont), és azon belül is különösen a friss nyugdíjas réteg (60-69 évesek: 44 pont) a viszonylag legelégedettebb a kabinet tevékenységével. A gyerektelen háztartásokban élők elégedettebbek a kormánnyal, mint azok akiknek van velük élő 18 év alatti gyermekük.
A településszerkezeti mutatókat tekintve az urbanizációs hierarchiában lefelé menve romlik a megítélés, de ez Budapesten is csupán 3 százalékponttal haladja meg az országos átlagot.
A választópolgárok 65 százaléka szerint a Gyurcsány kormány nem kezeli jól az ellenzékkel ápolt kapcsolatait, illetve a felmerült konfliktusokat. Természetesen a különböző szavazótáborok véleménye ebben a kérdésben is homlokegyenest különbözik, a „semleges nézők” 63 százaléka ítéli rossznak és 24 százaléka jónak, amit a kormány ez ügyben tesz. A választópolgárok 61 százaléka szerint a kabinet nem kezeli jól a különböző az érdekvédelmi szervezetekkel, szakszervezetekkel fennálló kapcsolatait.
A százfokú skálán mindössze 31 pontot érve el az új Gyurcsány- kabinet eddigi munkájával a legkevésbé elégedett a választópolgárok összessége is. Az elmúlt időszak kormányai közül átlagosan Orbán Viktor egykori kormányát ítélik legjobbnak a kérdezettek.
A rendszerváltás óta eltelt időszak kormányai közül – legalábbis a mai megítélés alapján – a választókorú magyarok el nem kötelezett, vagy politikailag inaktív szegmensében a Horn-kormány megítélése a legkedvezőbb, azt az egykori Antall-kormány követi, és harmadik az Orbán-kabinet. Ugyanez a szegmens – amely tehát egy volt szocialista kormánnyal szimpatizál a leginkább – a Gyurcsány Ferenc vezette kormányokat rosszabbul értékeli mint az eddigi kormányok bármelyikét, ezen belül is a második Gyurcsány kabinettel a legelégedetlenebbek.
Magyarország
Kijev kifogyott a rakétákból? + videó
