Izraeli imázsépítés Iránban

Perzsa nyelvű honlapot indított az izraeli külügyminisztérium, hogy megkedveltesse Izraelt az iráni néppel – számol be róla az al-Dzsazíra hírtelevízió. Az algériai as-Surúk arról ír, hogy tíz év börtönre ítéltek egy algériai újságírót, mert a Moszad számára kémkedett.

Al-Dzsazíra:

Perzsa nyelvű honlapot indított hétfőn az izraeli külügyminisztérium, hogy azon keresztül szólítsa meg az iráni népet.

A zsidó állam külügyminisztere sajtótájékoztató keretében ismertette az új projektet, illetve annak célját.

Levni szerint az iráni rendszer „hibás információkkal látja el állampolgárait, amik a gyűlöletből és megvetésből fakadnak”. Éppen ezért új módszert dolgoztak ki, reagálva az iráni nép azon kívánalmaira, hogy megismerjék Izraelt, melyen keresztül „az Izraelről szóló igazságot a lehető legtöbb emberhez juttathatják el.” Ehhez megfelelő eszköz lehet az internetes oldal, melyet anyanyelvükön olvashatnak az érdeklődők.

Iránnak és Izraelnek egyébként 1979 óta nincs semmilyen diplomáciai kapcsolata. A perzsa állam ugyanis nem hajlandó elismerni a zsidó állam létezéshez való jogát, sőt a mai napig is csupán „cionista tákolmányként” emlegeti azt.

As-Surúk:

Izrael javára való kémkedésben találtak bűnösnek egy algériai újságírót. A törzsi területek szívében fekvő város bírósága vasárnap tíz év börtönre ítélte Saíd Sihnúnt; társát, egy a média által meg nem nevezett rendőrtisztet azonban felmentettek az ellenük felhozott vádak alól.

Az ügyészség szerint a két férfi az algériai hadsereg potenciáljáról, és az al-Kaida magrebi szárnyáról adott információkat az izraeli titkosszolgálatnak. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint az újságíró állambiztonsági és államtitkokat érintő adatokat, hivatalos iratokat jutatott el a Moszadnak, ezzel veszélyeztetve a nemzetgazdaságot és Algéria védelmét.

Bár a bíróság előtt mindkét vádlott beismerő vallomást tett, a néven nem nevezett rendőr minden retorzió nélkül szabadon távozhatott.

A törzsi terület évek óta Algéria „tűzfészke”. A térségben rendszeresek a belbiztonsági „tisztogató” akciók, lévén, hogy az ott lakó berber népesség politikai és kulturális autonómiatörekvései miatt folyton hadban áll a központi kormányzattal.