Nem nőtt a terrorfenyegetettség, mégis szigorít az unió

Szakértők szerint hét éve nem nőtt a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, a közösség mégis egy sor intézkedést hozott 2001 óta az ilyen jellegű fegyveres akciók megfékezésére.

Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője és Gazdag Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa annak kapcsán nyilatkozott a távirati irodának, hogy a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tételére az Európai Bizottság számos új intézkedést tervez, közöttük egy olyan légiutas-azonosító rendszer bevezetését, amely az Egyesült Államokban már működik.

Tálas Péter hangsúlyozta: a statisztikák szerint 2001 óta nem nőtt a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, összesen mintegy kétezer ilyen jellegű akció volt, kevesebb mint háromszáz áldozattal – a madridi és londoni merényleteket is beleszámítva. A világban ezalatt az idő alatt 22 ezer terrorcselekményt követtek el, negyvenezer áldozattal – tette hozzá. A helyzet tehát nem romlott drámaian, csak a figyelem lett éberebb – mutatott rá a szakértő.

Az MTI azon kérdésére, hogy ha nincs valódi fenyegetés, akkor miért áll a politika homlokterében a terrorizmus elleni harc az EU-ban, Tálas Péter azt mondta: az egyik ok a társadalmi elvárás, a másik, hogy azok az országok, amelyek szövetségesei az Egyesült Államoknak azt érzik, hogy valóban fenyegetettek. A harmadik pedig, hogy egyszerűbb látványos, de kevésbé hatékony lépéseket tenni, mint megváltoztatni egy politikát, nagy társadalmi programokat indítani a válságövezetekben – tette hozzá.

A terrorizmus elleni harc egy mesterségesen gerjesztett folyamat a média és a politika részéről – mondta a távirati iroda kérdésére Tálas Péter. Az elemző szerint egy-egy terrorcselekmény kapcsán sokat nyerhet a politika, a döntéshozók ugyanis ilyen helyzetekben kidomboríthatják védelmező szerepüket.

Gazdag Ferenc is úgy vélte: a számok nem indokolják, hogy erősen fenyegetve érezze magát az EU. A szakértő azonban hozzátette, hogy mind a nemzetközi, mind pedig az úgynevezett belső terrorizmus – például a baszk és az észak-ír események – is érintik az Európai Uniót. A politikusok félelmei abból is táplálkozhatnak, hogy amíg a belső terrorizmus kezelésére már kialakultak a stratégiák, addig a nemzetközi ellen még nincs eredményes módszer. A két szál találkozása is komoly kihívást jelent – mondta a szakember.

2001 óta az EU egy sor intézkedést tett a terrorizmus ellen: ezek egy része az állampolgárokra és mozgásukra, mások a létfontosságú szolgáltatások biztonságára vonatkozik, de a termelési rendszerek biztosítására is nagy gondot fordítottak – mondta Gazdag Ferenc.

Az unió tehát nem először szigorítana, kérdéses azonban, hogy indokolt-e a szigorítás – mutatott rá a szakember. A két szakember egyetértett abban, hogy indokolatlan a magyar biztonságpolitikának az első helyre sorolnia a terrorizmus elleni harcot, Magyarországon ugyanis nincs belső terrorizmus és nemzetközi terrorista cselekmény sem történt az országban.
Franco Frattini, az EU-bizottság jogi és belügyi biztosa kedden Brüsszelben egy sajtóértekezleten jelentette be, hogy szükség van az EU területére tartó légi utasok adatainak feljegyzésére, megőrzésére.

Az Európai Parlament az elmúlt években – főként adatvédelmi okokból – hevesen bírálta az erről kötött USA-EU megállapodást, kikényszerítve annak újratárgyalását, bizonyos pontokon való módosítást. Franco Frattini szavaiból kitűnt, hogy az EU az amerikaihoz hasonló rendszert szeretne kiépíttetni: minden tagállamban lenne egy-egy légiutas-ellenőrző központ, amely a schengeni rendszeren kívüli térségekből az adott országba tartók neveit, egyéb adatait elemezné. A biztos azt szeretné, ha minden tagállamban kötelező lenne egy-egy ilyen központ létrehozása, azaz nem lenne kibúvó.

A jogi és belügyi biztos októberben nem pusztán a légi utasok adataival kapcsolatos új intézkedésekről terjeszt tervezetet a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei elé. A terrorizmus elleni fellépés hatékonyabbá tételét szolgáló csomagban olyan javaslatok is lesznek, hogy tegyék bűncselekménnyé, ha valaki az interneten közzéteszi, miként lehet pokolgépet készíteni, vagy hozzanak létre egy összeurópai rendszert a robbanóanyag-lopások utáni, minél gyorsabb riasztásra, információ-áramlásra.

Emellett az Európai Bizottság javítani akarja a készültséget egy esetleges biológiai terrorakció kivédésére, illetve következményeinek gyors felszámolására.


(MTI)