Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Martin Woker Már repedezik Romániában a jogállami homlokzat című cikkében foglalkozik a bukaresti politikai elit korruptságával.
Fél évvel Románia uniós csatlakozása után elakadt az igazságügyi reform – írja a lap. A megváltozott belpolitikai erőviszonyok megnehezítik a korrupcióellenes hivatal munkáját. A jogállamiságnak az EU nyomására felépített homlokzata összeomlással fenyeget. Felmentéséről telefonon értesítették Doru Tulust, aki a korrupció ellenes hivatal vezető államügyésze volt. Az ő osztálya számos látványos esettel foglalkozott, pl. egy volt és egy hivatalban lévő miniszterelnök-helyettes, George Copos és Markó Béla ügyével. Valamint ők nyomoztak az ország egyik legbefolyásosabb médiavállalkozója Dan Voiculescu ellen, akinek konzervatív pártja az elmúlt években a hatalom szélárnyékában tevékenykedett. A hivatal kiemelkedően jó munkája döntő tényező volt az ország 2007. januári uniós felvételében. A hivatal felépítésében és működtetésében mértékadó szerepet játszott Monica Macovei, a pártoktól független igazságügy-miniszter, akit áprilisban elbocsátottak.
A nemzeti liberálisokból és Demokratákból álló koalíció 2005-ben a posztkommunisták által hátrahagyott rendszer eltakarítására szövetkezett koalíció, az elnök és kormányfő közötti hatalmi harc miatt húsvétkor szétesett. Azóta a nemzeti liberálisok az RMDSZ-szel közösen kormányoznak. Hatalmon maradni azonban csak a szociáldemokraták segítségével képesek. Ezért az senkit sem lep meg Bukarestben, hogy a korrupcióellenes hivatal a hatalom célkeresztjébe került.
A Bukarestbe akkreditált diplomaták között az a felfogás uralkodik, hogy Románia uniós tagsága óta a korrupcióleküzdésében nem igazán jutott előre, sőt éppen ellenkezőleg, visszaléptek. Ha az uniós nagykövetek szándéka szerint történt volna, az uniós bizottságnak elég oka lett volna, büntetőintézkedéseket az úgynevezett véd záradékokat aktivizálta. Brüsszel azonban másként döntött, június végén az úgynevezett kooperációs és ellenőrzési eljárás keretében Romániát és Bulgáriát megintette. A korrupció elleni küzdelmet ugyan elégtelennek nevezték, de a belügyi és igazságügyi biztos teljes bizalmáról biztosította Bukarestet és Szófiát és további időt adott nekik, hogy teljesítsék a feladatot.
Számos helyi megfigyelő megerősítette a fekete-fehér képet, átmeneti színek nélkül: Basescu elnök és az általa felépített Demokrata Párt a jó oldal, míg a nemzeti liberálisok, szociáldemokraták, nacionalisták és az RMDSZ áldatlan szövetsége a másik oldal. Döntést az erőpróbában egyedül az előrehozott választások hozhatnának. Ez a megoldás a parlamenti erőviszonyok miatt valószínűtlen. A két tábor közötti hatalmi harcok Basescu elnöki poszton történő megerősítésével és egy döntetlennel véget értek. További reformokat ebben a belpolitikai patthelyzetben aligha várhatóak.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Martina Salomon Szerepcsere és visszatérés a reflektorfénybe című hosszú cikkében foglalkozik Wolfgang Schüssellel. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) azt szeretné, ha frakcióvezetője, Wolfgang Schüssel ismét kilépne a politikai szélárnyékból. Nyáron a párt szolgálatában keményen tekerni kezd, és az ÖVP látványos országos kerékpártúráján ismét az elsők között pedálozik majd a volt kancellár.
Arról, hogy a Schüssel szerepcseréje – kancellárból frakcióvezető – mennyire sikerült, eltérnek a vélemények. A kérdésre nemmel válaszol az SPÖ, igennel nyilatkozik (legalább is hivatalosan) az ÖVP. Schüssel még mindig megosztja a közvélekedést. Most legalább visszatért a nyilvánosság elé, de még mindig komoly hendikeppel küzd: visszahúzódik – mint a nagykoalíció első hónapjaiban – akkor azt mondják róla, nem elég aktív frakcióvezető és csak váróteremnek használja ezt a posztot, míg el nem nyer új (külföldi) megbízatást.
Ennek ellenére Schüssel már nem annyira görcsös. Ez összefügghet azzal, hogy immár a múlt tehertételei – ahol személyében is érintettnek érezhette magát – már lekerült a napirendről: az Eurofighter vizsgálóbizottság, valamint az ápolási biztosításról folytatott vita, ahol úgy érezte a családját is megtámadták. A legutóbbi kismartoni kihelyezett kormányülésen Schüssel hangsúlyozottan közvetlennek tűnt.
Wolfgang Bachmayer közvélemény-kutató szerint nemzetközi összehasonlításban a szerepcsere „eléggé egyedülálló”: „Schüssel lényegében önkéntesen visszalépett tábornokból a laktanyaudvar ügyeletes őrmesterévé.” Ennek ellenére nem tűnt megalázottnak. Az OGM vezetője feltételezi, hogy Schüssel azért tart ki a támadások ellenére az osztrák politikai életben, mert a volt kancellárnak küldetése van és aggódott a kormányzati munkája kontinuitásáért. „Ennek a küldetésnek sok mindent alárendel.”
Ez természetesen számos hátránnyal is jár az ÖVP számára. A párt szükséges programbeli megújulását akadályozza, mindenekelőtt társadalompolitikai kérdésekben.
Schüssel frakcióvezetői politikája kapcsán feltűnő (miként az már kancellárságára is rányomta bélyegét) érdeklődést mutat az európai témák iránt. Egyelőre azonban nincs szabad vezető európai pozíció. Schüssel lehet az ÖVP listavezetője a 2009-es EP-választásokon? A kérdés nem is annyira elhibázott. Ráadásul az EP-ben Wolfgang Schüssel a legjobb társaságban lenne, hiszen számos volt kormányfő képviselősködik Brüsszelben.
Ráadásul Bécsben is több ÖVP politikus örülne ennek a váltásnak, mert a frakcióvezetői poszt ugyan kényelmetlen, de ennek ellenére sokan vágynak rá.
origo.hu
Magyar Péter lelepleződött - ezt gondolják az emberek a gyalázkodó diszkópolitikusról
