A pénzügyminiszter pénteken délután benyújtotta a parlamentnek a múlt évi költségvetés zárszámadását, amely szerint a hiány 1 961 milliárd forint – a törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján olvasható. A javaslat a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtását – az adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül – 6 549 197,8 millió forint bevétellel, 8 510 829,5 millió forint kiadással és 1 961 631,7 millió forint hiánnyal állapítja meg.
A pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére 60 318 millió forint összegű forinthitel törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára, 25 185,7 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára, 1 467 624,6 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőknek, illetve 184 381,7 millió forint összegben törlesztett devizakötvényeket a külföldi hitelezőknek. Az állam 2006-ban 1 140 671,8 millió forint összegben értékesített forint-államkötvényeket, 267 022,4 millió forinttal növelte a kincstárjegyek és 111 825,7 millió forinttal növelte a devizahitelek állományát.
A költségvetés a 2006. évi hiány terhére 415 900 millió forint összegben forint hiteleket vállalt át a Nemzeti Autópálya Zrt-től, valamint 22 968,0 millió forint összegben – a hitel átvállalást megelőzően felhalmozódott – kamatot is átvállalt az autópálya társaságtól. E két átvállalással 438 868 millió forinttal növekedett a központi költségvetés adósságállománya.
A forint- és devizahitelek, valamint kötvények visszafizetésének finanszírozására a pénzügyminiszter – a költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján – 1 061 731,1 millió forint összegű forint-államkötvényt, továbbá 675 778,8 forint összegű deviza-államkötvényt értékesített.
A nyugdíj alap 2 093 596,4 millió forint bevétel, és 2 113 095,3 millió forint kiadás mellett 19 498,9 millió forint hiánnyal zárta a múlt évet. Az egészségbiztosítási alap 2006. évi adatai: 1 567 364,2 millió forint bevétel, 1 678 658,0 millió forint kiadás és 111 293,8 millió forint hiány.
A pénzügyminiszter elismerte a hiánytúllépést
A zárszámadási törvényjavaslathoz fűzött pénzügyminiszteri indoklás kiemeli, hogy a 2006. évi költségvetési törvény eredetileg a GDP 6,8 százalékában határozta meg az államháztartás pénzforgalmi hiányát. A múlt esztendőben 2 042,5 milliárd forintot tett ki az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya. (A törvényi módosított előirányzat 2 055,5 milliárd forint volt.) A helyi önkormányzatok a múlt évet a 34,8 milliárd forintos törvényi előirányzattal szemben, 156,5 milliárd forintos hiánnyal zárták, amely a GDP 0,7 százalékát jelenti. Így – összességében – az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2.199 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 9,3 százaléka.
ÁSZ: A kamatterhek és a tb a fő felelős a deficittúllépésért
Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a zárszámadáshoz készített jelentése kiemeli, hogy az ellenőrzéseik alapján 105 javaslatot tettek, amelyekkel erősíteni kívánják a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználás átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A központi költségvetés hiánya – 1 961,6 milliárd forint – 28,1 százalékkal haladta meg az eredetileg tervezettet, ami az adósságszolgálat kamatterhének növekedésével (134,3 milliárd), a gázár-támogatással (74 milliárd), az MTV Zrt. hiteléhez vállalt állami készfizető kezesség beváltásával (4,1 milliárd), valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai többletkiadásával (112,7 milliárd forint) volt összefüggésben.
A központi költségvetés 8,3 százalékos GDP arányos költségvetési hiánya úgy alakult ki, hogy a döntő súlyú adóbevételi (áfa, társasági- személyi- és jövedéki adó) előirányzatok nemcsak teljesültek, de a tervezett összegeket is valamivel meghaladták. Az adóbevételi előirányzatok teljesítésében szerepet játszottak a 2006. szeptember 1-jével hatályba lépett törvényi változások, amelyek hatásaként mintegy 150 milliárd forint bevételi többlet keletkezett.
A TB alapok együttes hiánya 99 milliárddal, míg a helyi önkormányzatoké 121,7 milliárd forinttal haladta meg az eredeti hiánycélt.
A központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. Nem erősödött a közpénzek előre meghatározott célok szerinti elosztásának aránya. Nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, valamint az évek közötti összehasonlíthatóságot a kétévenként ismétlődő évközi kormányzati struktúraváltásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások – állapította meg az ÁSZ.
(MTI)
Hat éve nem történt ilyen, Olaszország ismét szakaszgyőztest ünnepelhet a Tour de France-on
