Kérdéses, milyen érdemi munkát végezhetnek az állambiztonsági iratok egyesítésének törvényességét felügyelő szakértői testület tagjai szeptember 30-ig: a testület munkáját szabályozó kormányrendeletben ugyanis kétértelmű annak megfogalmazása, hogy az elnök betekinthet-e az úgynevezett szupertitkos iratokba, vagy csak az azokról készült listát tanulmányozhatja – írja Népszabadság.
A kormányrendelet szövegének egyetlen betűjén múlott, hogy Kenedi János nem nézheti meg a azokat az állambiztonsági iratokat, amelyeket a titkosszolgálatok, minisztériumok korábban nem adtak át az állambiztonsági levéltárnak.
A visszatartott iratok közül a nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos iratokról korábban a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója állított össze egy jegyzéket, amelyet még az iratátadást korábban felügyelő Gálszécsy András, volt titokminiszter vezette testület sem láthatott, csak egy kijelölt bíró. A nemzetbiztonsági érdek védelme szempontjából kiemelkedően fontos iratok titkosságának fenntartására vagy törlésére vonatkozó javaslat elkészítése a bizottság elnökének joga – de csak elvileg.
A rendelet szerint ugyanis a bizottság elnöke áttekinti a jegyzéket és az azon (nem pedig abban) szereplő iratok kezelésére javaslatot tesz a kormánynak – vagyis csupán fantázianeveket láthat majd – utal a lap arra, miért is van jelenleg megkötve az elnök keze.
A kormányrendelet kidolgozása közben észleltem a betekintési joggal kapcsolatos anomáliákat, ezért abban állapodtam meg a koalíciós pártokkal, hogy a bizottság elnöke speciális jogosítványt kap, és megismerheti a jegyzékben szereplő iratokat – mondta Kenedi János. Végül nem ez történt – tette hozzá.
-Ha az új rendeletben is benne marad a hiba, azt szándékosnak kell már tekinteni, s el kell gondolkodni a szükséges konzekvenciákon – mondta Kenedi.
További problémát jelent, mint azt az elmúlt napokban több lap is megírta, hogy a testület tagjainak C típusú nemzetbiztonsági átvilágítása akár még három hétig is elhúzódhat, eközben pedig a grémiumnak október elsejéig van mandátuma, hogy ellássa a rábízott feladatot, azaz egyre kisebb az esélye, hogy érdemi munkát tud végezni. Ennek módosításához is új kormányrendeletre volna szükség. A bizottság egyébként eleve késéssel alakult meg, mivel a létrehozásáról szóló koalíciós szerződés szerint július 15-én kellett volna létrejönnie, azonban felállításáról csak július 18-án döntött a kormány, és 23-án jelentették be a névsorát.
(Népszabadság, MNO)
Orbán Viktor kiállt Varga Judit mellett
