Csaknem egy éve vizsgálják, miért és hogyan verték meg október 23-án, a Fidesz törvényesen bejelentett és lezajlott, békés ünnepi nagygyűlését követően Révész Máriuszt, az ellenzéki párt országgyűlési képviselőjét. Keresztes Imre főügyész lapunknak elmondta, az kétségtelen, hogy bűncselekmény történt, a képviselőt megverték, az elkövető személye azonban máig ismeretlen. A főügyész szerint ennek alapvetően az az oka, hogy a cselekmény olyan helyen, környezetben történt, ahol túlnyomórészt rendőrök voltak jelen, akik közül senki nem viselt azonosító jelvényt. Az esetet egy civil szemtanú és számos videofelvétel igazolta.
Az ügyészség – Keresztes nyilatkozata szerint – bekérte a rendőrségtől azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, milyen körülmények között adta ki Bene László akkori országos főkapitány tavaly szeptember 27-én azt a rendelkezését, amely lehetővé tette, hogy a helyi parancsnokok engedélyt adjanak az azonosító mellőzésére a rendőrségi gyakorlóruhákon.
Az ügyészség az okiratok alapján tanulmányozza azt is, hogy Gergényi Péter volt budapesti főkapitány miért élt a lehetőséggel. A Fidesz képviselője úgy látta: a két rendőri vezető a bűnpártolás bűncselekményét követte el. Jogi megítélés szerint ugyanakkor inkább bűnsegédi magatartásnak minősíthető az utasítás kiadása és annak alapján a jelvények mellőzése, hiszen a Rebisz és más rendőri egységek csapaterőként bevetett munkatársai számára szándékerősítő tényező lehetett, hogy az Astoria környékén, a tömegoszlatáskor nem kellett a rendőrségi törvényben kötelezően előírt azonosító jelet viselniük. Keresztes Imre főügyész ezzel kapcsolatban kérdésünkre annyit mondott: az Alkotmánybíróság ismert határozata rámutatott, hogy a rendőrség csapaterőként sem jelenhet meg arctalan tömegként. A polgároknak tudniuk kell, hogy hatósági személlyel, a közhatalom gyakorlóival állnak szemben.
Információnk szerint az ügyészség a képviselő feljelentésében név szerint is megemlített Benét és Gergényit nem hallgatta ki tanúként, hiszen ők esetleg gyanúsítottként jöhetnek számításba. A tanút igazmondási kötelezettség terheli, az eljárás alá vont személy viszont megtagadhatja a vallomástételt. További dilemma, hogy a középszintű rendőri vezetők és maguk a beosztott rendőrök is hivatalos személyek, s kötelesek feljelentést tenni a tudomásukra jutott bűncselekményekről. Önmagát azonban senki sem köteles bűncselekménnyel vádolni, így a rendőrök sem. A tanúként kihallgatott hatósági emberek közléseinek értéke tehát kétséges.
A képviselő ütlegelése egyébként – a feljelentés szerint – kétféle bűncselekményt valósított meg: a bántalmazást hivatalos eljárásban és a súlyos testi sértés bűntettét. Jelenleg mindkettő három-három évi szabadságvesztéssel büntethető, s a két bűncselekményt együttesen, halmazatban is megállapíthatja a hatóság.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta: a bűnpártolás, illetve a bűnsegédlet és a bántalmazás és a súlyos testi sértés miatt egyidejűleg, intenzíven nyomoznak. Keresztes azt reméli, egy hónapon belül választ adhatnak az ügy lényegi kérdéseire.
Eljárás verekedő egyenruhások ellen. Megkezdődött tegnap a Fővárosi Bíróságon annak a három rendőrnek a büntetőpere, akiket azzal vádolnak, hogy tavaly szeptember 20-ra virradóra a budapesti Blaha Lujza térnél megrugdostak egy férfit. Az áldozat a fején és a szemén sérült meg. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) három munkatársát hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással és könnyű testi sértéssel vádolják. A három férfi közül tegnap ketten jelentek meg a bíróságon, és egyhangúlag tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el. Érdekesség, hogy a per elsőrendű vádlottját a vádirat benyújtása óta törzsőrmesterből főtörzsőrmesterré léptették elő. A per októberben folytatódik, a tárgyaláson meg nem jelent harmadik vádlott, illetve tanúk meghallgatásával. (MN)
Kulcsár Anna
Grok
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
