Élelmiszer-válság: a kormány nem érzi a bajt?

Már a szocialisták is felhívják a figyelmet az aszály miatt várható terményár-emelkedések miatt kialakuló katasztrofális helyzetre. Karsai József drámai hangú levelet írt a miniszterelnöknek. Az MSZP-s politikus szerint a kormányzati negyedre szánt pénzt az agrárágazat megmentésére kellene fordítani. A Fidesz már hetek óta kongatja a vészharangot, és a kormány beavatkozását sürgeti a termelők és az állattartók, valamint a fogyasztók érdekében.

MNO-összeállítás
2007. 08. 09. 10:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az agrárszakemberek és a Fidesz politikusain kívül immár a szocialisták között is akadnak, akik úgy látják: bajban van a hazai mezőgazdaság, s különösen az állattenyésztés, az élelmiszer-termelés.

Mint ismert, az elmúlt hetekben többen figyelmeztettek: a rendkívüli aszály miatt jelentős, akár 30–40 százalékos élelmiszerár-emelkedés várható. Ennek oka elsősorban az, hogy a fagykárok és az aszály miatt búzából a szokásos mennyiség fele termett az idén, kukoricából pedig az átlagos termés negyede várható.

Fidesz: a kormány az áremelkedés oldalára állt

A kormány az emberek és az áremelkedés küzdelmében az áremelkedés oldalára állt – mondta a minap Szijjártó Péter, aki szerint a kormány a Fidesz javaslatai ellenére sem hajlandó megtenni a szükséges lépéseket. A drámai mértékű áremelkedés megakadályozására a Fidesz két javaslatot tett. Egyrészt vissza kellene juttatni a gazdáknak a területalapú támogatásból korábban elvont 25 milliárd forintot, másrészt visszatartani az EU-nak felajánlott takarmánygabona-készleteket. A javaslatokat törvénymódosítási és határozati javaslat formájában a napokban nyújtotta be a Fidesz az Országgyűlésnek.

A Fidesz a kormányt felelősnek tartja abban is, hogy nem mérte fel a következményeket, és vészforgatókönyveket sem készített – hangsúlyozta Font Sándor, aki az uniós raktárkészletek kiürülésére is figyelmeztetett. Aláhúzta: az uniós készletnek Magyarországon kell maradnia, ám a kormány tétlenségének köszönhetően csak az elmúlt néhány hétben újabb 3-400 ezer tonna gabonát vásárolt fel tőlünk Románia, így az eredeti 2,5 millió tonna alig felével rendelkezik jelenleg hazánk.

Már egyes szocialisták is érzik a veszélyt

Az állattartók attól félnek, hogy a takarmány annyira megdrágul, hogy a szektor szegényebb termelői biztosan tönkremennek – írja Karsai József szocialista képviselő Gyurcsány Ferencnek címzett levelében. Karsai kéri, hogy haladéktalanul, azonnal tegyenek intézkedéseket a teljes magyar állattenyésztés megmentése érdekében. A politikus szerint az egész Európát sújtó aszálykár Magyarországot sem kímélte, és soha nem tapasztalt gabonaár-emelkedést okozott a világpiacon és hazánkban is. Az aszály miatt kialakuló 55-60 000Ft-os tonnánkénti takarmányárat az állattartók már nem tudják megfizetni. Ugyanakkor Karsai arra is felhívja a figyelmet, hogy mindeközben az élőállat felvásárlása stagnál, már többe kerül a takarmány, mint a vágóállat élősúlya. A magyar gazdák által megtermelt és intervenciós készletre eladott gabonák 90 százaléka Karsai szerint horribilis árakon kereskedők kezébe került, akik természetesen azonnal eladják a környező országokba újabb busás haszonnal.

Karsai az MTI kérdésére elmondta: 100 milliárd forint befektetéssel a kormány több száz milliárd forintot takaríthat meg. Annak elmaradása estén ugyanis növekedhet a nyugdíjas fogyasztói kosár, ami nyugdíj kiegészítést tesz szükségessé, a magyar sertés- és baromfiállomány a felére csökkenhet, amely több tízezer ember megélhetését veszélyezteti, s az álláskeresők és szociális segélyek kifizetése több tíz milliárd forintot tehet ki. A belföldi fogyasztás visszaesése pedig újabb munkahely, áfa és költségvetési kiesését okozhat.

Karsai József kijelentette: miután válságba került az ágazat a kormányzati negyedre szánt forrást kellene a felvásárlás céljaira átcsoportosítani akár hitelből is. Mint mondta a válság kezelését követően lehetne megkezdeni a kormányzati negyed építését.

A kormány még csak úgy általában látja a bajt

Azt Gráf József, az agrártárca vezetője is elismerte, hogy az idei év nehezebb a magyar gazdálkodók számára a tavalyinál. A mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy a növénytermesztésben a magasabb árakkal próbálják behozni a terméskiesés miatt elmaradt jövedelmet. Az agrártárca irányítója szerint ténylegesen bajban csak az állattenyésztő gazdaságok lesznek, amelyeknek drágábban kell beszerezniük a takarmányt.

Gráf szerint egyébként a reális élelmiszer-áremelkedés a 15-20 százalékos sávban fog maradni. Az agrártárca korábban azt javasolta, hogy az alapélelmiszerek áfáját kellene szükség esetén csökkenteni 5 százalékra, s ezzel megakadályozni a jelentős fogyasztói áremelkedést. Ugyanakkor a pénzügyi tárca szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: az aszálykárokat nem áfacsökkentéssel, hanem más eszközökkel, például államilag garantált hitellel lehet és kell kezelni.

A szocialista képviselő felvetéseire egyébként a kormányszóvivő úgy reagált, hogy a kormány szándékai azonosak, mint az országgyűlési képviselőé: meg szeretné oldani az aszály okozta problémákat.

A Kormányzati Negyeddel kapcsolatban azonban érdemes eloszlatni egy félreértést – írja Daróczi közleményében – : nem pénzt visz, hanem megtakarítást jelent. Mivel így kevesebbet kell majd költeni a kormányzat működtetése, a megtakarítást más, fontos társadalmi célokra – adott esetben akár vidékfejlesztési programokra – lehet fordítani.

(Magyar Nemzet, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.