Ellenőrző hatóságok: önmagának mondott ellent Gyurcsány

Hibás gyakorlatnak nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ellenőrző hatóságok egymás utáni leépítését. Szerinte ez az elmúlt 10-12 évben volt gyakorlat. Valójában azonban az ő kormánya volt az, amely a legnagyobb erőfeszítéseket tette ezen a téren a racionalizálásra hivatkozva.

Nincs erős Magyarország rend nélkül, nincs rend a normák betartása nélkül – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkaértekezletén, Budapesten. Kifejtette: az államnak olyan erősnek kell lennie, hogy az általa hozott normák betartását ki tudja kényszeríteni.
A miniszterelnök kiemelte: a kormány eltökélt szándéka, hogy a közös normák végrehajtását és végrehajtatását kikényszerítse.

Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hibás volt az elmúlt 10-12 évben az a gyakolrat, amikor az állami működés racionalizálása mentén az ellenőrző hatóságokat egymás után építették le, gyengítették. Jelezte: a kormány arra törekszik, hogy ezt a tendenciát megváltoztassa.

Ha a fogyasztóvédelem hármas célrendszerében – a fogyasztói tudatosság, a civilszervezetek részvétele, az állami szerepvállalás – az első két pillér nem elég erős, akkor a harmadikat, az állam szerepvállalását kell erősíteni a kormányfő szerint. Hozzátette: ha a fogyasztói tudatosság és a civilek szerepe erősödik, akkor az állam ennek megfelelően adhat át feladatot.

Kiemelte az ellenőrző hatóságok megerősítésének fontosságát. Ennek jegyében kerül sor létszámemelésre a különböző ellenőrző szervezeteknél, köztük a fogyasztóvédelemben, ahol 2008. január 1-jétől újabb 150 fővel növelik a dolgozók létszámát. Kitért arra, hogy szeptember elsején létrejön az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelytől azt várja, hogy a fogyasztóvédelem eredményesebb legyen, s így az állampolgárok nagyobb biztonságban legyenek.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem igazolhatja a profitszerzés, az üzleti eredmény elérésének célja azt, hogy a vállalkozások tevékenységüket tisztességtelenül, a vásárlók megkárosításával tegyék, s nem lehet a piacra hivatkozva „menlevelet adni normasértő magatartásnak„. Emlékeztetett arra, hogy a számlát, nyugtát nem adókkal szemben a kormány zérótoleranciát hirdetett.

A munkaértekezleten a miniszterelnök utalt arra, hogy január elsejétől újragondolják a fogyasztóvédelmi szankciórendszert. Mint mondta, azt szeretné, ha a veszéllyel arányos szankciók lennének, köztük a fiatalok szeszesitallal, dohánytermékekkel való kiszolgálása területén.

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter a fogyasztóvédelem társadalmasításának, a civilek, a békéltető testületek erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: míg 8 évvel ezelőtt 30 millió forint állami támogatást kapott a civil fogyasztóvédelem, addig az idén a civilek fogyasztóvédelmi bírságból származó állami támogatása a tárcától mintegy 270 millió forint lesz.

Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója fontos lépésnek nevezte, hogy szeptember elsején létrejön a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális fogyasztóvédelmi szervezetek összevonásával.

Ismert: valójában a Gyurcsány-kormány volt az, amely radikálisan csökkentette a fogyasztóvédelmi valamint élelmiszerbiztonsági ellenőrző intézetek, laboratóriumok számát, illetve az itt dolgozók létszámát.

(MTI, MNO)