Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin a Felbukkant egy újabb tűzparancs című cikkében ismerteti a keletnémet rezsim határőrizeti rendszerének embertelenségét. A Stasi-anyagot feldolgozó úgynevezett Birthler-hivatal chemnitzi kihelyezett részlegén most megtalált dokumentum szó szerint megegyezik azzal, amire néhány nappal korábban Magdeburgban ráleltek. Az iratban a Stasi különleges „bevetési századának” tagjait felszólították, hogy gondolkodás nélkül, azonnal lőjenek a belnémet határokon menekülni kívánókra, akkor is, ha gyerekek és nők kísérik őket. A „bevetési század“-ot beépítették a Nemzeti Néphadseregbe (NVA) vagy a határőrcsapatokba, s elsődleges céljuk volt a katonák menekülésének megakadályozása. Az alakulatot 1985-ben feloszlatták. A szombaton megtalált dokumentum komoly felháborodást okozott, hiszen a Stasi-hivatal kénytelen volt elismerni: egy tartalmában azonos iratra már 1993-ban ráleltek, amelyet átadtak a berlini államügyészségnek.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Jens Hartmann A Rosznyeft a nyertes az utolsó Jukosz-árverésen című cikkében ismerteti az orosz energiapiac újrafelosztásának befejezését. A Rosznyeft, az államilag ellenőrzött orosz olajcég az aukción megszerezte az egyelőre utolsó Jukosz-részvényeket. 7,8 milliárd rubelért (222 millió euróért) vásárolta meg a csődbe jutott olajvállalat megmaradt részvényeinek száz százalékát. A most eladott Yukos Finance kezelte a cég külföldi részesedéseit, melynek legfontosabb eleme a szlovák csővezetéket üzemeltető Transpetrol részvényeinek 49 százaléka. Ugyanakkor a Rosznyeftre még egy per is vár, hiszen a korábbi Jukosz-tulajdonosok a Transpetrol-csomagot átadták egy olyan alapnak, melyet egyelőre az orosz állam képtelen elérni. Október 31-ig egy holland választott bíróságnak kell arról döntenie, Eduard Rebgunnak, az orosz csődgondnoknak volt-e joga a Yukos Finance-t eladni. A moszkvai választott bíróság a múlt héten három hónappal, november 4-ig meghosszabbította az egykor legnagyobb orosz olajkonszern elleni csődeljárást. Rebgun nyilatkozata szerint a hitelezők azzal számolhatnak, hogy követeléseik 90 százalékát megkaphatják. A legfontosabb hitelező az orosz adóhivatal és a Rosznyeft. A Jukosz csődjének legnagyobb haszonélvezője a Rosznyeft. Az olajtársaság ez év elejétől összességében 18,8 milliárd euróért megszerezte a Jukosz legértékesebb szeleteit. Júliusban a moszkvai Jukosz székháza teljes leltárral, kereskedelmi cégeinek számláival a Rosznyeft kezére került. 2004 végén – még a csődeljárás hivatalos megkezdése előtt – a Rosznyeft egy kényszeraukciót követően több mint hétmilliárd euróért megszerezte a Jukosz legértékesebb részét, a nyugat-szibériai gázmezőkkel rendelkező Juganszknyeftegazt. A Rosznyeft tőzsdei értéke időközben elérte a 86,5 milliárd dollárt, s ezzel Oroszország legnagyobb olajvállalatává vált.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Peter Schilder a Hozzájárulás és tiltakozás című cikkében ismerteti a kölni CDU kétségbeesett próbálkozását, hogy befolyásolja a városban felépítendő mecset méreteit. A kölni CDU ötórás vita után, a jelenlévő ötszáz küldött látható többségével elfogadta a pártvezetés javaslatát, mely bizonyos engedményektől teszi függővé az önkormányzat kereszténydemokrata frakciójának támogatását egy mecsetépítéshez.
A kölni CDU elsődlegesen az épület méreteinek radikális csökkentését követeli. Armin Laschetet, a terepet előkészítő tartományi integrációs minisztert is meghívták. A muzulmánok integrációjának fontosságát általánosságban kiemelő sorait még általános helyeslés fogadta. „Az iszlám része a társadalomnak” – mondta, de szerinte fájdalmas élmény a templomok bezárása, miközben mecsetek nyílnak. Az okfejtést akkor szakította meg fújolás, amikor Laschet a Ditibet, a török állami vallásügyi hivatal németországi kirendeltségét a mecsetépítés kérdésében „megbízható partnernek“ nevezte. A kibontakozó vitában a CDU ifjúsági szervezetének egyik tagja idézte az akkor még ellenzékben politizáló, iszlamista Recep Erdogan szavait: „A minaret a mi kardunk, a mecset a mi sisakunk és a demokrácia az a vonat, mely a célhoz visz bennünket.“ Hans-Werner Hamm, a chorweileri kerület tanácsosa a mecset méreteiben vélte megtalálni az igazi problémát. A kupola 34 méteres és a minaret 55 méteres magassága számos polgár számára valóban fenyegetőnek tűnik.
A szintén jelenlévő Ursula Heinen CDU-s Bundestag-képviselő ezzel szemben megerősítve látta ama gyanúját, miszerint „valójában egyáltalán nem akarják a mecsetet“, „vagy olyan kicsinek, hogy senki se vegye észre.“ Hasonlóan gondolkodik Fritz Schramma (CDU) kölni főpolgármester. „Abszurd azt hinni, hogy a CDU-pártkongresszus feltartóztathatja a folyamatokat“ – fogalmazott Schramma. Itt legfeljebb arról döntünk, „hogy pártként elbúcsúzunk a Ditibbel folytatott konstruktív vitától vagy továbbra is alakítói maradunk a kölni integrációnak”.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
