Horváthné Fekszi Márta beszámolt arról: végül szűk körű külügyminisztériumi delegáció utazott Guantánamóra, amelyben a magyar Bevándorlási Hivatal is képviseltette magát. A Kuba szigetén található támaszponton a menekültek tájékoztatást kaptak Magyarországról és kitöltöttek kérdőíveket, amelyeket Magyarországon értékeltek ki. Ezek alapján született meg a döntés arról, hogy 29-en kaphatnak politikai menekült státuszt az országban, az erre vonatkozó dokumentumokat akkor írják majd alá, ha megérkeznek – ismertette a folyamatot az államtitkár, aki azt nem tudta megmondani, hogy ez mikor történik meg.
Hangsúlyozta: a beilleszkedés valamennyi költségét, beleértve a lakásbérlést, a nyelvtanulást és a téli ruhákat, az Egyesült Államok fizeti egy éven keresztül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kubai menekültek befogadása mind az öt parlamenti párti tudtával és beleegyezésével történik. Emlékeztetett arra is, hogy nem Magyarország az egyetlen Közép-európai állam, amelyik kubai menekülteket fogad be, hiszen nemrégiben ezt Csehország is megtette.
Éhségsztrájkot kezdtek 20 nappal ezelőtt
Ramon Saul Sanchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom nevű amerikai csoport vezetője korábban már bejelentette, hogy Magyarország 29 kubait fogadott be. Öt menekült amerikai vízummal az Egyesült Államokban telepedhet le, heten pedig arra várnak, hogy valamely harmadik ország fogadja be őket.
A Kuba szigetén levő guantánamói támaszponton 44 olyan menekültet őriznek, akiket az amerikai parti őrség az utóbbi években halászott ki a két ország között a tengerből. A menekültek közül 17-en éhségsztrájkot kezdtek 20 nappal ezelőtt fogva tartásuk mostoha körülményei miatt és mert Amerika nem tette lehetővé számukra a letelepedést. Éhségsztrájkjukat pénteken fejezték be, miután megtudták, hogy az Egyesült Államok, Magyarország és egy harmadik állam befogadja őket.
Az amerikai parti őrség azért Guantánamón helyezte el a kubai menekülteket, mert Washington megítélése szerint hazájukba való visszatérésük esetén üldöztetés várna rájuk. Az amerikai hatóságok közben harmadik országot kerestek, amely befogadná a menekülteket, akik között sok az ellenzéki, a másként gondolkodó. Némelyikük már több mint két éve az amerikai támaszponton tartózkodik. Sanchez azt is elmondta, hogy egy házaspár sorsa még nem tisztázott; nekik szintén magyar vízumot ajánlottak fel, de nem fogadták el.
Nedves láb, száraz láb
Az érvényben levő „nedves láb, száraz láb„ politikát alkalmazva az Egyesült Államok azokat a menekülteket általában befogadja, akik elérik az amerikai partokat, azokat viszont, akik nem jutnak el a szárazföldig és a tengerből halásszák ki, visszaküldik Kubába.
A Guantánamón rekedt kubaiak közül többen durva bánásmódra panaszkodtak, az amerikaiak állítólag „agresszív módon” csempészárukat kerestek náluk.
A menekültek szabadon mozoghatnak a támaszpont egy részén és e-mailezhetnek is. Kollégiumokhoz hasonló szállásokon alszanak, többen munkát is találtak a bázison és a fiatalok iskolába is járhatnak. A kubaiak nem érintkezhetnek azzal a mintegy 360 terroristagyanús személlyel, akiket az al-Kaida vagy a tálib mozgalomhoz való kapcsolataik miatt tartanak fogságban Guantánamo elkülönített börtöntáborában.
Simonyi András washingtoni magyar nagykövet az MTI érdeklődésére azt mondta: nem kívánja kommentálni a hírt.
Donald Trump és Benjamin Netanjahu munkavacsora keretében tárgyal
