Meghalt Lakatos Menyhért

Életének 82. évében elhunyt kedden Budapesten Lakatos Menyhért író – tudatta a Magyar Írószövetség az MTI-vel. A József Attila-díjas író temetéséről később intézkednek. Lakatos Menyhért a Magyar Írószövetség tagja volt.

MNO
2007. 08. 21. 10:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kalász Márton, az írószövetség elnöke az MTI-nek elmondta: nemzetközileg is ismert, nagyon jelentős magyar író halt meg, aki „egy kisebbségnek a jelképe is volt„.

Lakatos Menyhért a cigányság magyar nyelvű irodalmának első olyan nagy alkotója, aki minden művével, egész magatartásával bizonyította a nála fiatalabbaknak, hogy egy ilyen hányatott életű kisebbség is felléphet önálló művekkel saját életének megismertetésére, szellemi igényeinek bizonyítására – hangsúlyozta az írószövetség elnöke. Hozzátette: az író halála nagy veszteség a magyar irodalomnak, valamint a cigányság szellemi életének, ami több, mint irodalom.

A Rádió C az MTI-hez eljuttatott méltatásában felidézi, hogy a hosszan tartó betegség után elhunyt Lakatos Menyhért első nagyobb lélegzetű művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regényével 1975-ben jelentkezett, mellyel nagy feltűnést keltve, azonnal országos ismertségre tett szert. Miután a regényt mintegy 30 nyelvre lefordították, nemzetközi hírnevet szerzett magának; a cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója volt.

Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott, majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1969 és 1973 között az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.

Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek mellett az Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998).

Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntették ki. Lakatos Menyhért 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.