Sólyom a Felvidéken: Szent István nyomdokában Deákiban

Csak üdvözölhetjük, hogy ez Európai Unió jogrendje az egész régióra rákényszeríti az európai jogi normákat, a jogállamiságot, azt, hogy nem lehet senkit diszkriminálni nemzetisége, vallása, fajtája miatt, és nem tűrhető el, hogy valakit azért érjen bántódás, mert az anyanyelvét használja - mondta ünnepi beszédében Sólyom László magyar államfő, aki vasárnap Szlovákiában, a mátyusföldi Deákin vett részt a Szent István-napi megemlékezésen. • A parlamenti pártok részt vennének a Sólyom által kezdeményezett egyeztetésen

Sólyom László szerint jó lenne, ha a térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. „Ahogy én örülök annak, hogy Gasparovic szlovák elnök úr megérkezik egy magyarországi szlovák faluba, úgy az is magától értetődő legyen, hogy ha én Szlovákiába vagy Erdélybe megyek, hogy közösen ünnepeljük nagy nemzeti ünnepeinket. Mikor nyitjuk ki úgy a szívünket, mikor lesz végre annyi bizalom egymás iránt, hogy ezt úgy vesszük, ahogy Szent István korában volt: itt élünk, mint minden más nép, itt maradunk, és nem lesz sem kiűzetés, sem kitelepítés, s hogy a magyarságunkat megőrizve élhetünk tovább„ – mondta beszédében az államfő, akit felesége, Sólyom Erzsébet is elkísért a mátyusföldi faluba, melynek egyedülálló „emeletes” templomát is megtekintették.

Csáky: Magyarként akarunk európaiak lenni

Az emlékmű koszorúzásánál elhangzott beszédében Csáky Pál felvetette: mi hozott minket az ünnepet megelőző napon ebbe a faluba, ez elé az emlékmű elé? Mi az ami azt mondatja velünk, hogy mi magyarként itt akarunk lenni? Egymást és önmagunkat tiszteljük meg azzal, hogy igenis itt akarunk együtt lenni. Csáky szavai szerint az „üzenet és a vállalás„ hozott össze az ünnep okán másfél-kétezer embert Deákin.

„A legnagyobb Szent István-i üzenet és kihívás az, hogy minden nemzedéknek, így nekünk is meg kell fogalmaznunk újra önmagunkat, a szó jó értelmében el kell foglalnunk a hont, meg kell találnunk a szülőföldet és annak koordinátáit. Mi itt európaiként akarunk magyarok, és magyarként akarunk európaiak lenni” – jelentette ki Csáky Pál a deáki ünnepségen.

A Deákira sereglett mintegy másfélezer embert az államalapító Szent István és a falualapítók közös emlékművénél Bukovszky János polgármester köszöntötte, majd Merva Arnold deáki helytörténész eredeti hangzása szerint adta elő a Halotti beszédet, első összefüggő írásos nyelvemlékünket, amelyet ebben a községben használtak egykor.

Itt használták először első összefüggő írásos nyelvemlékünket

A Galánta és Vágsellye szomszédságában fekvő, döntően magyar ajkú falu arról híres, hogy itt használták először első összefüggő írásos nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgést, amelyet aztán a jezsuita szerzetes, Pray György 1770-ben talált meg Pozsonyban.

A falu római katolikus temploma egyedülálló építmény: a háromhajós, kéttornyú Szűz Mária-templom – amely végső, neoromán stílusát Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el -, emeletes épület, melynek a XI. században épült emeleti része a bencés szerzetesek zsolozmázó- és lakóhelyéül szolgált. A templom részét alkotó Szent István-kápolna feltehetően még az államalapító uralkodásának idejében épült.

Az önkormányzat és a helyi római katolikus egyház meghívására Deákira érkezett Sólyom Lászlót és feleségét a falu polgármestere, Bukovszky János és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke fogadta a polgármesteri hivatal előtt.


(hirado.hu/MNO)