Veres János pénzügyminiszter a Magyar Televízió reggeli műsorában ingerülten adott válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket fiai zsarolási ügyével kapcsolatban tettek fel az újságírók.
„Nem volt más lehetősége a fiúknak, mint kiadni egy közleményt„ – kezdte Veres. A pénzügyminiszter fiainak közleményében az ügyről megszólal a büfés is, Veres őt idézte: „Nem védelmi pénzről volt szó, a Veres fiúkat nem tartom gengsztereknek, maffiózóknak. Azt sérelmezem, hogy jó kapcsolatban vannak azzal, aki engem tavaly fojtogatott” – olvasta fel Veres a büfés szavait, majd így folytatta: „Ehhez képest semmi olyat nem tudok elfogadni, hogy valaki azt a látszatot kelti a magyar nyilvánosságban, hogy az én fiaim, akik becsületes magyar emberek, bárkit, bármilyen módon kellemetlen helyzetbe kívántak volna hozni. Nem tudom elfogadni azt a helyzetet, hogy engem politikusként, szakmailag nem tudnak bántani, ezért a családomon keresztül próbálnak.„
Újságíró vagy pénzügyminiszter?
A továbbiakban, amikor egy újságíró felvetette, hogy a Magyar Nemzetben a büfés egyértelműen zsarolást említ, és elmondja, hogy a Népszabadság kiforgatta szavait, Veres egykedvűen így reagál: „A Népszabadság újságírója tanú jelenlétében írta az interjút, és ha ezt leírta és különösebben senki nem támadta meg ezt a cikket, akkor nincs miről beszélni.”
Bár tudjuk, hogy a lap többek között az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány tulajdonában áll, ismereteink szerint Veres János nem újságíró, hanem pénzügyminiszter, így egyértelműen fölvetődik a kérdés: honnan tudja Veres, hogy a Népszabadság munkatársa „tanú jelenlétében„ dolgozott?
Veres később ingerülten hozzátette: „Gondoljon már bele mindenki, hogy ha a saját családtagját, a saját gyerekét bántják – őmiatta, nyilvánvalóan – mit engedne meg, mit tűrne el. Nekem most többet kell eltűrnöm; mert ugye tudják, hogy az apai szív mire gondol. Ilyenkor arra gondol, hogy legszívesebben... de nem mondom tovább a gondolatot.” Arra a kérdésre, hogy: „Legszívesebben visszacsapna?„, Veres így felelt:
„Én nem mondtam ilyet, én csak azt mondom, hogy gondoljon bele mindenki, mit tenne, ha a gyerekeit bántják.”
Lapunk több szülőt megkért, hogy segítsen értelmezni ezt a mondatot, mit tennének ebben az esetben. A válasz egyöntetűen az volt, hogy bosszút állnának a szülők.
Köztisztelet
Veres arról is beszélt, hogy „az augusztus 20-i ünnepségek során Nyírbátor városában, ahol az eset történt„, jobboldali érzelmű emberek is felkeresték őt és „kifejtették véleményüket”; nem volt olyan közöttük, aki „annak a bizonyos újságnak adott volna igazat„. A politikus nem ismeretlen a városban: 1986–1988 között az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának titkára, 1988-tól 1989-ig az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottságának első titkára volt.
Tovább a helyes úton
A műsorban szóba került a drámaian alacsony, mértékében a Horn-kormány időszaka óta nem tapasztalt, mindössze 1,4-es 2. negyedéves GDP-növekedési adat. A pénzügyminiszter erről azt mondta: „Az a furcsa hírem van, hogy az alacsony növekedési adat azt igazolja, hogy helyes úton indultunk el a költségvetési korrekciót illetően”.
Veres szerint az alacsony növekedési adatban nagy súllyal játszott szerepet a közszféra költekezésének visszafogása. A „viszonylag alacsony adat” tehát a költségvetési konszolidáció természetéből következik; az export és a belső fogyasztás növekedni fog, ám a közszférában bekövetkező változások a következő két negyedévben már nem fogják vissza a növekedést – ezzel indokolta Veres azt a koncepciót, miszerint a tárca 2,2-es növekedést vár az év második felében. „Ez volt most egy mélypont” – fogalmazott.
A pénzügyminiszter a megszorításokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolva a közszolgáltatások racionalizásáról beszélt, s egyelőre kitérő válaszokat adott az újságírói érdeklődésre.
Dömötör Csaba: Beszéljünk a sajtószabadságról!
