Fischer: Ausztria független marad

Ausztria semlegességének fellazítása ellen emelte fel a szavát Heinz Fischer osztrák államfő, leszögezve, hogy az ország semleges státusa alkotmányjogi alapelv. Az elnök hétfő este nyilatkozott az ORF televízióban, miután a pártvonalakon átcsapva az utóbbi napokban újra fellángolt a vita arról, hogy enyhítsenek-e az 1955-ben született, az alpesi ország örökös semlegességét kimondó alkotmánytörvényen, netalán teljesen töröljék el azt.

Fischer az interjúban leszögezte: a leghatározottabban ellenzi az alapelv bármiféle módosítását, hiszen az része az alkotmánynak, amelyre hivatalba lépésekor ő maga is felesküdött.

A semlegesség lazításának, illetve feladásának megfontolását a nagykoalíciót alkotó néppárt (ÖVP) új arculatának kialakítására létrehozott egyik munkacsoport, az európai ügyekkel foglalkozó műhely vezetője, Christopher Drexler vetette fel. Voltak, akik mellé álltak, a politikusok többsége azonban – párthovatartozástól függetlenül – a változtatás ellen foglalt állást. A módosítást szorgalmazók fő érve: a semlegesség 1955-ös kinyilvánítása az akkori világpolitikai helyzetből következett, a hidegháború befejeződésével azonban megszűntek azok a kényszerítő okok is, amelyek szükségessé tették az alkotmánytörvény megszületését.

Hannes Swoboda, a nagykoalíciót alkotó másik párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) európai parlamenti képviselője a Der Standard című osztrák napilap keddi számában például kifejtette, hogy Ausztria valójában csak bizonyos megszorításokkal semleges, hiszen az Európai Unió tagországaként a közös külpolitikai és biztonságpolitikai célok megvalósításáért munkálkodik. Álláspontja érzékeltetésre feltette a kérdést: ha a koszovói tárgyalások esetleg végleg befulladnak, és felmerül annak igénye, hogy a humanitárius emberi katasztrófa megelőzésére EU-csapatokat küldjenek a térségbe, akár ENSZ-felhatalmazás nélkül is, vajon akkor maradhatna-e Ausztria semleges?

Hasonló érvet hozott fel Peter Pilz, a zöldek biztonságpolitikai szóvivője. Ő közös európai uniós hadsereg létrehozását és közös védelmi miniszteri tisztség megteremtését javasolta, hozzátéve: „Semlegességünket ezekre cserélnénk fel.” Norbert Darabos védelmi miniszter (SPÖ) kijelentette, hogy a maga részéről nyomatékosan ellenzi a semlegesség feladását, sőt kezdeményezi, hogy a védelmi doktrínából töröljék az előző kormány által beiktatott „NATO-belépési opciót.” Ursula Plassnik külügyminiszter (ÖVP) ugyancsak a módosítás ellen foglalt állást, hangoztatva, hogy Ausztria „nem az Egyesült Államok 51. tagállama, de nem is Oroszország fiókintézménye”.

A két pártvezető, Alfred Gusenbauer kancellár (SPÖ) és Wilhelm Molterer (ÖVP) alkancellár hatalmi szóval kívánt véget vetni a vitának – eddig nem sok sikerrel –, amikor közös álláspontként kinyilvánították: a koalíciós megállapodást tartják meghatározónak, márpedig abban sem a semlegesség megváltoztatása, sem a védelmi doktrínában megfogalmazott NATO-opció elhagyása nem szerepel.
(MTI)