A tervezett jogszabály, amelynek alapkoncepcióját a párt szakbizottsága már elkezdte kidolgozni, a jelenleg elszórtan létező tehetséggondozó programokat fogná össze „szerves egységbe„.
Hoffmann Rózsa közölte: minden érintett civil szervezetet megkeresnek, és széles körű szakmai egyeztetés után terjesztik majd be a törvényjavaslatot.
Indoklásul a KDNP-s politikus elmondta, hogy jelenleg több, a tehetséggondozást segítő program is létezik, ezek azonban szétszórtan működnek, gyakran kizárólag a hátrányos helyzetűek felemeléséről szólnak, és elsikkad a tehetségek fejlesztése.
Az esélyegyenlőség mindenkit megillet, a hátrányos helyzetűeket és a kiemelkedő tehetségeket egyaránt. A tervezett törvény mindkét csoport számára megfelelő megoldásokat szeretne kínálni – derült ki az ellenzéki politikus szavaiból.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja kitért arra, hogy a nyáron napvilágra kerültek a gimnáziumok körzetesítéséről szóló minisztériumi szándékok. Hoffmann Rózsa szerint ez az elitgimnáziumok bedarálását szolgálná, további színvonalesést eredményezne, a gimnáziumok ugyanis az értelmiség utánpótlás-nevelésére hivatottak mindenütt a világon.
A szakpolitikus a pedagógusok óraszámának szeptemberi megemelését úgy értékelte, hogy így még kevesebb idő marad a „lemaradó” gyerekekkel való foglalkozásra. Ezzel párhuzamosan forráshiány miatt egyre kevesebb szakkört, kirándulást vagy tábort szerveznek a gyermekeknek – tette hozzá.
Hoffmann Rózsa azt mondta, a felsőoktatásba való bejutás szintén nehezebbé vált, mivel szerinte az idei felvételi rendszer aránytalanul előnyben részesítette a fővárosi és a nagyobb városok egyetemeit, és hátrányos helyzetbe hozta a vidéki főiskolákat. Hozzátette: az először a jövő évben fizetendő fejlesztési részhozzájárulás azt eredményezheti, hogy számos nagycsaládból érkező fiatal nem tud majd továbbtanulni.
MTI
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
