Löffler Tibor: A „náci” szimbólumokról

Löffler Tibor: Bármennyire gyűlölik is a baloldalon a Horthy-korszakot, a két világháború közötti államszerkezet még inkább bizonysága annak, hogy a Szent Korona és a parlamentarizmus zökkenőmentesen kapcsolódhat egybe. Magyarország ebben az időszakban király nélküli királyság volt. A királyt helyettesítő kormányzó látta el az államfő funkcióját. Jogosítványai alapján Horthy Miklós akár elnök is lehetett volna, ha a tanácsdiktatúra bukása után nem állítják helyre a monarchikus államformát. Horthy kormányzósága inkább egy kvázi elnöki köztársaság volt, amelynek köze nem volt a monarchikus berendezkedéshez. A Szent Korona a de jure (formailag) monarchikus magyar állam és a de facto (ténylegesen) prezidenciális jellegű köztársaság egységének megőrzésében játszott fontos szerepet.
Izgalmas lenne végig gondolni, hogy mi lett volna, ha Magyarországot 1945-ben angol és amerikai csapatok szabadítják fel, a Szent Korona az országban marad, és a szuverén Magyarországon szerves politikai fejlődés megy végbe, hiszen 1946-ig, a köztársaság kikiáltásáig Magyarország egyébként is de jure (formailag) királyság volt. A korabeli Magyarország társadalmának és politikai elitcsoportjainak túlnyomó többsége mentálisan sokkal jobban kötődött az ezeréves magyar államisághoz és az azt (nem pedig a királyságot) szimbolizáló Szent Koronához, mint a negyven évig szovjetizált jelen társadalom és az ezeréves Magyarországtól elidegenedett most uralkodó elitek. Mely elitek persze szemérmesen hallgatnak arról, hogy Kun Bélának a Károlyi Mihály népköztársaságát felváltó rendszere de jure (formailag) köztársaság volt: tanácsköztársaság. A formai folytonosság mellett egyáltalán nem mellékes, hogy Kun Béláék kendőzetlenül fejezték ki az ezeréves Magyarország történelmének és államiságának a Károlyiékra is jellemző gyűlöletét, amikor vörös drapériával fedték le a Hősök terén álló szobrokat. A miniszterelnök pár éve azon volt, hogy rehabilitálják az önkényuralmi jelképnek nyilvánított vörös csillagot, nemrég meg azt találta mondani, hogy a magyar zsidókat Árpád-sávos zászlók alatt deportálták haláltáborokba. Nem mondott igazat. A nyilasok 1944. október 15-én kerültek hatalomra. Amikor Auschwitzba tartottak a vagonok, jóval a nyilas hatalomátvétel előtt, a magyar állam hivatalos szimbólumai közé a ma is állami jelképnek számító koronás címer és a piros-fehér-zöld trikolór tartozott. Kész csoda, hogy Gyurcsány nem exkuzált Merkel előtt amiatt, hogy ő egy olyan köztársaság miniszterelnöke, amelynek náci szimbólumai vannak…

(Magyar Nemzet, 2007. szeptember 3.)