Mikola István (Fidesz) az Országos Mentőszolgálat helyzetéről kérdezte az egészségügyi minisztert. Azt akarta tudni, hogy meddig lesz létszámstop és személyi kifizetési zárlat az intézménynél, illetve mikor kapják meg a kormányzat által ígért 2 milliárd forintot.
Horváth Ágnes hangsúlyozta: az egészségügy jobb működése ad lehetőséget arra, hogy a mentőszolgálat többletforrást kapjon, de ennek a működés stabilitását kell szolgálnia.
Mikola István viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentőszolgálat forráshiánya a működés rovására megy, és káosz van a szervezetnél. Az egészségügyi miniszter ezt visszautasította és a „káoszkommandó„ helyett együttműködést kért.
Puskás Tivadar (KDNP) is az egészségüggyel foglalkozott napirend előtti felszólalásában. Azt kérdezte, hogy miért kell a sebészeti ellátás után külön elmenni a patikába és a háziorvoshoz, hogy beadják a tetanuszoltást, amiért így fizetnie is kell a betegnek.
Véleménye szerint ez azért van, mert a rendszer alulfinanszírozott, és az intézmények ügyeskedésre kényszerülnek.
Horváth Ágnes erre reagálva elmondta: a régi készítmény megszűnt, és az új valóban drágább, de a tetanusz beadására nyújtott finanszírozás az oltás költségét is tartalmazza. Vagyis csak be kellene szerezniük és beadni a betegeknek – tette hozzá.
Kozma József (MSZP) arról érdeklődött a külügyminisztertől, hogy milyen módon tudja támogatni a kormány a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseit. A kérdést – mint mondta – azért tette fel, mert tűrhetetlen, hogy a Fidesz ebben a témában félrevezeti a közvéleményt.
Göncz Kinga kiemelte: a kormány támogatja a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit az európai elvekkel, gyakorlattal összhangban, és az érintett ország demokratikus politikai erőivel szövetségben.
Álláspontja szerint Magyarország úgy tud segíteni, hogy jószomszédi viszonyt ápol és párbeszédet tart fenn ezekkel az országokkal.
Kozma József ezzel összefüggésben az uniós keretek fontosságáról beszélt, amire Göncz Kinga azt mondta: az EU azt szorgalmazza, hogy az ott élőkhöz minél közelebb hozzák meg a helyi közösségekre vonatkozó döntéseket. Példaként említette, hogy a Székelyföldi Önkormányzatok Közössége már el is indított egy ilyen kezdeményezést a fejlesztési támogatásokkal kapcsolatban.
A Fővárosi Főügyészség ügyészi vizsgálatot folytat le a Magyar Gárda működésének törvényessége tárgyában, miután az utóbbi napokban a szervezet törvénysértő tevékenységére utaló bejelentések érkeztek – közölte Kovács Tamás legfőbb ügyész az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn a parlamentben.
Kovács Tamás elmondta: a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság június 18-án vette nyilvántartásba, a nyilvántartásba vételnek törvényes akadálya nem volt. Hozzátette azonban: az ügyészséghez az utóbbi napokban érkezett bejelentések a Magyar Gárda alapszabályától eltérő, ezáltal törvénysértő tevékenységére utaló adatokat tartalmaznak.
Közölte: az egyesület működésének törvényessége tárgyában az eljárásra illetékes Fővárosi Főügyészség ügyészi vizsgálatot folytat le.
A Magyar Gárda működésének ügyében Gusztos Péter (SZDSZ) intézett kérdést a legfőbb ügyészhez. Azt kérdezte, hogy vajon a jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem teremtenek-e lehetőséget és kötelezettséget arra, hogy a magyar állam különböző szervei fellépjenek a szervezet ellen?
A liberális politikus emlékeztetett arra, hogy jogerős bírósági határozat már feloszlatott egy egyesületet, név szerint a Vér és Becsület Egyesületet.
Varga Mihály (Fidesz) az FHB-bankcsoport privatizációjának kapcsán azt kérdezte, miért nem gondolt a kormány az FHB értékesítésénél a hazai kisbefektetőkre? Felvetette azt is, hogy az FHB részvényeit áron alul adta el a kormány.
Veres János pénzügyminiszter úgy válaszolt: téves az a megállapítás, hogy az FHB részvényeit az utóbbi három hónap legalacsonyabb árán értékesítették volna. Hangsúlyozta azt is, hogy több mint tíz magyarországi intézményi befektető vásárolt a részvényekből a jegyzés során.
Font Sándor (Fidesz) az élelmiszerárak emelkedésére hívta fel a figyelmet. A magyar kormány felelőtlenül hagyta, hogy hárommillió tonna intervenciós gabonakészletet „nepperek vásároljanak innen a kormány szájából (...)” – jelentette ki.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerár-emelkedés nem magyar jelenség. Hozzátette azt is: a magyar kormánynak nincs kukoricakészlete, hanem az Európai Uniónak van.
Almássy Kornél (MDF) azt mondta, hogy a baloldali oktatáspolitika az elmúlt öt évben csődöt mondott.
Arató Gergely oktatási államtitkár közölte: az oktatás egy olyan folyamat, ahol a változások, a bevezetett intézkedések csak hosszú évek múltán érik el az eredményüket.
Tóth József (MSZP) az illegális színesfémgyűjtésről szólt, melyet szándékos rongálásnak nevezett. Mint mondta, ez egy szűk üzleti kör érdekét szolgálja.
Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta: múlt héten munkacsoport jött létre az ORFK-nál, amely elsősorban a kereskedelmi oldalon próbálja majd megfogni az elkövetőket.
MTI
repülőgép baleset
Kisrepülő csapódott a földbe Szászvárosnál + videó
