Német terroristák lehallgatott öngyilkossága

A Spiegel beszámol Schröder szerelmi vallomássá váló moszkvai könyvbemutatójáról. A Focus beszámol egy ma bemutatásra kerülő dokumentumfilmről, mely a 30 évvel ezelőtti ún. „német ősz” előzményeit ismerteti.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin A foglyokat öngyilkosságuk előtt lehallgatták? című cikkében ismerteti a most nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyveket.

Elképzelhető, hogy az államvédelem és a titkosszolgálatok lehallgatták a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) stammheimi öngyilkossági kísérletét és azt nem akadályozták meg.

Erről a gyanúról tudósít az Észak-német Televízió vasárnap és hétfőn sugárzásra kerülő (RAF) című dokumentációja. A szerzők 30 évig titkosított dokumentumokra és szemtanúkra hivatkoznak.
Ezt a gyanút leginkább a baden-württembergi tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálynak bevetési naplóbejegyzései támogatják. A szerzők szerint a „Stammheim rendkívüli akciónak” nevezett lehallgatás azon az éjszakán is futott, amikor a RAF tagok végrehajtották öngyilkosságukat. 1977. október 18-án Andreas Baader és Jan-Carl Raspe a stuttgart-stammheimi börtönbe becsempészett pisztolyokkal agyonlőtték magukat, Gudrun Ensslin felakasztotta magát a börtöncellája ablakára.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Matthias Schepp és Simone Schlindwein Schröder orosz visszatérte tudósításában ismerteti az egykori kancellár moszkvai könyvbemutatóját.

Gerhard Schröder egykori kancellár Moszkvában ünnepelteti magát memoárjainak bemutatóján. A vendéglátóknak megvan minden oka, hogy elégedettek legyenek Schröder alakításával.

Gerhard Schröder Moszkvában hazai pályán védelmezte a hét éves kormányzati tevékenységét. Szombaton a kihalt orosz főváros legnagyobb könyvesboltja előtt hatalmas sorok kígyóznak. Dimitrij Medvegyev, miniszterelnök-helyettes, akit Putyin esetleges utódaként emlegetnek, írta Schröder emlékiratainak előszavát.

Orosz politikusok, politológusok és újságírók vitájában Schröder egykori kancellária minisztere és a jelenlegi külügyminisztere háta mögé bújt, aki Moszkva és Európa közeledését, a szorosabb gazdasági együttműködést propagálja. Schröder ténykedésében Willy Brandt, Helmut Schmidt keleti politikájának folytatását látja, miszerint Európát a hatalmas orosz kolosszus bekapcsolásával egy hatalmi pólussá tegye.

Éppen ezért bírálja Schröder az Egyesült Államok „értelmetlen bekerítési politikáját”, mely Csehország és Lengyelországban rakétavédelmi rendszert kíván felépíteni. Ez a rakétavédelem nem csak az Egyesült Államok és a két állam ügye, hanem az EU problémája, nyilatkozta Schröder. Ami a volt kancellár szerint magában hordozza a világméretű fegyverkezési verseny veszélyeit.