Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) az adótörvény-tervezetekről tartott hétfői egyeztetésén a munkáltatói oldal kérése az volt, hogy inkább maradjon minden a jelenlegi formában.
Veres János pénzügyminiszter a munkaadói és szakszervezeti javaslatokra válaszolva elmondta: csak olyan kéréseket teljesíthetnek, amelyek nem csökkentik a költségvetés bevételét, illetve nem növelik annak kiadásait.
Így többek között nem vállalható, hogy szakszervezeti igényre változzanak a személyi jövedelemadó adósávjai, és az a munkáltatói kérés se teljesíthető, hogy bizonyos foglalkoztatási többletfeladatok teljesítése esetén 50 millió forintig 16 százalékról 10 százalékra csökkenjen a társasági adó.
Ez utóbbi javaslatot – mivel a munkanélküliek, pályakezdők nagyobb arányú foglalkoztatását jelentené – a szakszervezetek is erőteljesen támogatták.
Veres János a társasági adó csökkentésére vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban elmondta: ez csak úgy lenne teljesíthető, ha más munkáltatói többletterheket kompenzálna.
Vita alakult ki Veres János és Rolek Ferenc között abban, hogy a hitelintézeti céltartalékok megadóztatása mennyiben nehezíti majd a vállalkozások hitelfelvételét. Rolek Ferenc ugyanis a munkáltatói oldal részéről azt kérte, hogy a kormány ne vezesse be ezt a változást. A pénzügyminiszter szerint a hitelintézetek hitelnyújtási kedvét mindez nem befolyásolja.
Rolek Ferenc hangsúlyozta: lehet, hogy a hiteleket ugyanúgy kínálják majd, mint eddig, de nem mindegy, milyen áron. A magasabb árak miatt a cégek viszont kevésbé tudják majd igénybe venni a hiteleket, és ez visszaveti a fejlesztéseiket.
A pénzügyminiszter a munkáltatók kisadók összevonására vonatkozó véleményére reagálva elmondta: ez szükséges ahhoz, hogy a kormány teljesítse a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére vállaltakat.
Rolek Ferenc határozottan kijelentette: ilyen módon inkább nem tartanak igényt az adminisztrációcsökkentésre. Sokkal fontosabb számukra, hogy például legalább a korábbi színvonalon maradhasson a vállalatoknál a szakképzés, a források helybeni felhasználása.
Rolek Ferenc javasolta azt is, hogy már most tegyék közzé: a 4 százalékos társasági többletadót, azaz különadót mikorra vagy milyen költségvetési hiánycél elérésekor kívánják megszüntetni.
A munkáltatói oldal szerette volna elérni azt is, hogy a természetbeni juttatásoknál a kormány vonja vissza a 400 ezer forintos felső határt, mert az egyes juttatások eleve felső korlátosak. Mint Rolek Ferenc mondta: ez a javaslatuk nem változtat a költségvetés helyzetén.
Javaslatot tettek még a kiküldetési díj adómentes részére, arra, hogy a munkáltatói nyugdíjjáruléknál is állapítsanak meg plafont, valamint a vállalati üdülőknél ne kelljen luxusadót fizetni.
Rolek Ferenc kifogásolta, hogy az adóhatósági bírságot 200 ezer forintról 500 ezer forintra kívánják emelni, miközben nem különbözetik meg a szándékos adócsalást az adózási adminisztráció közben előforduló, nem szándékos hibáktól.
Ez utóbbi kérésnél Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott: „megértették az igényt". Arra viszont nem utalt, hogy ez a kérés miként is teljesíthető.
MTI
Ukrajna
Zelenszkij így ássa alá a független igazságszolgáltatást
