Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) azt mondta: az igazságügyi és rendészeti tárca 310 millió forintot fordított vízágyú beszerzésére abból a mintegy 40,5 milliárd forintból, amelyet a schengeni csatlakozásra való felkészülésre kapott Magyarország az uniótól.
Az ellenzéki politikus azt firtatta, hogy melyik határszakaszon kívánják bevetni ezeket az eszközöket, illetve mi az Európai Bizottság véleménye a Schengen-alap ilyen irányú felhasználásáról.
Kondorosi Ferenc államtitkár közölte: nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, 2006 decemberében kötött három vízágyú beszerzésére szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amit augusztusban teljesítettek. A vízágyú a Rebisz csapaterő parancsnokság normatív felszerelésébe tartozik – mondta, hozzátéve, hogy a vízágyúk beszerzését az unió elől nem titkolták, azzal kapcsolatban kifogást vagy tiltást nem kaptak.
Az államtitkár válaszát az interpelláló képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.
Török Zsolt (MSZP) interpellációjában azt vetette fel, hogy milyen lépésekre van szükség az örökbefogadás folyamatának modernizálásához, illetve a minisztérium mit tesz az örökbefogadás egyszerűsítése, gyorsítása érdekében.
Lamperth Mónika szociális miniszter türelmet kért, mivel a tavaly novemberben indult felmérés – amely a jogi szabályozást és az örökbefogadási gyakorlatot egyaránt górcső alá veszi – kiértékelése még nem fejeződött be. Ennek alapján tesznek majd javaslatot a szükséges változtatásokra – tette hozzá.
A szocialista képviselő elfogadta a választ.
Nagy Kálmán (KDNP) szerint az egészségügyi reform kapcsán nemcsak a valódi, hanem a politikai halottak száma is növekszik. Példaként említette, hogy egy miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, annak helyettese és most legutóbb az államtitkár is távozott posztjáról. Véleménye szerint azért, mert nem asszisztálnak a reformnak nevezett káoszhoz. Azt kérdezte, hogy honnan származik az 50 milliárd forintos megtakarítás az egészségügyben, és az OEP dolgozói kapnak-e kiemelt juttatást a megtakarítás arányában.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azt mondta: a reformnak nincsenek áldozatai sem valós, sem átvitt értelemben. A politikai változásban érintett személyek ugyan távoztak posztjukról, de ugyanúgy támogatják a reformot, mint munkájuk során – jegyezte meg.
Mint mondta, a biztosító nem megtakarításokat hajszol, a többletbevétel abból származik, hogy 110 ezerrel nőtt a járulékfizetők száma és hatékonyabb a rendszer. Az OEP-nél dolgozók nevében visszautasította a vádat, hogy bármilyen elv alapján a betegektől vennének el pénzt.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlamenti többség igennel szavazott.
Herényi Károly (MDF) arról kérdezte a gazdasági minisztérium államtitkárát, hogy miért szűnt meg egyes kereskedelmi tevékenységek nyilvántartásba vétele, hiszen ez teret adhat a csalóknak.
Ezek között a tevékenységek között említette az új és használt gépkocsik és motorok kereskedelmét, valamint a hulladék- kereskedelmet. Korábban – mint mondta – nyilvántartásba vétel után lehetett csak a kereskedelmi tevékenységet elkezdeni, előtte igazolni kellett többek között a szakképesítést, a büntetlen előéletet.
Herényi Károly szerint az új rendszer komoly fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel, és új kiskapukat nyit a gazdasági bűnözőknek.
Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára elmondta: miközben hatályon kívül helyezték a rendeletet, amelyről az ellenzéki képviselő beszélt, szigorodtak a kereskedőkre vonatkozó szabályok, különösen igaz ez az hulladékkereskedőkre.
Hangsúlyozta: továbbra is működési engedélyre van szükség a kereskedelmi tevékenységhez, az árusítás helyén a termék eredetét igazolni kell, és a szakképzettség is elengedhetetlen. Hozzátette: a kereskedőknek nyilvános, bárki számára hozzáférhető nyilvántartást kell vezetniük.
Herényi Károly a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés megszavazta.
Tasó László (Fidesz) arra volt kíváncsi, mikor derül ki, hogy melyek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, illetve ezek milyen támogatásra számíthatnak. Emlékeztetett arra: a kormányzat már korábban megígérte, hogy bemutatják a kiértékelési rendszert is.
Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az erről szóló törvényt két hete fogadta el a parlament.
Véleménye szerint a lehető legobjektívebb és politikamentes módszerrel alakították ki a kistérségek besorolását a Központi Statisztikai Hivatal adatait alapul véve. Így alakult ki a 173 kistérség rangsora, amelyből 33 sorolható a leghátrányosabbak közé. Hozzátette: ezek az egymilliónál kevesebb embert tömörítő kistérségek kaphatnak uniós forrásból célzott támogatást, majd az 1 és 1,5 millió közötti létszámú kistérségeknek indítanak úgynevezett kivezető programot.
Tájékoztatása szerint további 94 kistérség van az országos átlag alatt, ezeket a hátrányos helyzetűek közé sorolták foglalkoztatási vagy infrastrukturális szempontból, így bizonyos pályázatokon előnnyel indulhatnak.
Tasó László nem fogadta el a miniszter válaszát, de képviselők többsége igen.
Kispál Ferenc (Fidesz) a mezei lopások problémáját vetette fel az igazságügyi tárca államtitkárának.
Az ellenzéki képviselő kiemelte: a tolvajok azt a keveset is elviszik, amit az aszály meghagyott. Amellett, hogy kifosztják a gazdákat – mint mondta, ez közegészségügyi probléma is, mert akik elviszik, nem tudják milyen vegyszerrel kezelték a termést. A politikus azt kérdezte, mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében.
Kondorosi Ferenc, az igazságügyi minisztérium államtitkára mezőőri szolgálat felállítását javasolt az önkormányzatoknak. Úgy látja, széles társadalmi összefogásra van szükség, mert a rendőrség önmagában nem tudja kezelni ezt a problémát. Azt viszont megteszik, hogy minden esetben vizsgálják a termény eredetét és a közúti ellenőrzések alkalmával átvizsgálják a rakományokat – tette hozzá.
Kispál Ferenc nem tartotta megfelelőnek a választ, de az Országgyűlés megszavazta.
Nógrádi Zoltán (Fidesz) interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált az uniós országok között, és nem halad jól az uniós források felhasználása sem. A leggyorsabb pénzelköltés egyáltalán nem egyenlő az ország javát szolgáló hatékony befektetéssel – közölte.
Idézte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének korábbi nyilatkozatát, miszerint "látszik, hogy politikai döntések születnek a pénzek elosztásánál, miközben az ország még nem ébredt rá arra, hogy most játssza el a jövőjét". Az ellenzéki képviselő azt kérdezte Bajnai Gordontól, miért állították azt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadásánál a gazdaság szereplőinek egyetértésére hagyatkoztak, és miért nincs közép- illetve hosszú távú fejlesztési stratégiája Magyarországnak.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter felidézte: széles társadalmi egyeztetetés volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv benyújtása előtt, négyezer szerveztet kértek fel, hogy véleményezze a javaslatot. Az iparkamara elnökségével és vezetésével is találkoztunk – közölte, hozzátéve: az természetes, hogy nem tudtak mindenkivel egyetérteni, hiszen minden érdekcsoport, intézmény vagy szervezet másra helyezte a hangsúlyt. Példaként Orbán Viktort említette, aki arról beszélt egy interjúban, hogy az oktatásra kellene a legtöbb uniós pénzt költeni. Ezzel egyetértek – mondta a miniszter.
Úgy látja: a kormánynak az a felelőssége, hogy mindenki részt kapjon a tortából.
Nógrádi Zoltán nem fogadta el a választ, de a képviselők többsége igen.
MTI
Európai Bizottság
Advisor to Peter Magyar Calls It “Good” if Tens of Thousands of Hungarian Farmers Go Bankrupt
