Göncz Kinga erre reagálva elmondta: az Európai Unió alapelve az, hogy meg kell haladni a történelmi sérelmeket és a jövő felé kell fordulni. A magyar külügyminiszter megismételte korábbi álláspontját, miszerint a Benes-dekrétumok kapcsán mind a két országnak más-más pont érzékeny: a szlovákok az államiságukat látják a rendeletekben, a magyarok a kitelepítéseket, a vagyonelkobzásokat. Magyarország továbbra is gesztusokat vár Szlovákiától – hangsúlyozta újra Göncz Kinga.
Sólyom László hét eleji felvidéki látogatásával kapcsolatban a magyar külügyminiszter kiemelte: az államfő nem sértett meg semmilyen diplomáciai szabályt. Ján Kubis szerint a magánlátogatásnak nem lehet semmifajta politikai árnyéka. Az alapvető kérdés azonban nem az, hogy milyen jellegű volt Sólyom László látogatása, hanem hogy az államfői vizit hogyan járul hozzá a jószomszédi viszony ápolásához. A magyar köztársasági elnök legutóbbi látogatásai a jó kapcsolatok fejlesztését nem segítették – tette hozzá. A magyar államfő kedden egy civil szervezet meghívására járt a szlovákiai határvárosban, Révkomáromban.
Elsőként a Fico-koalícióhoz tartozó szlovák nemzeti pártvezető, Ján Slota emelte fel szavát a látogatás ellen. Hozzá csatlakozott a szlovák államfő és kormányfő is. Ivan Gasparovic köztársasági elnök mondta azt, hogy szerinte az államfői látogatás nem tekinthető magánjellegűnek, a szomszédos ország belügyeibe való beavatkozásnak azonban annál inkább. A magyar-szlovák viszony azután romlott meg, hogy a szlovák parlament két hete határozatban erősítette meg a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A határozatot a Magyar Koalíció Pártján kívül a szlovák törvényhozás összes frakciója támogatta.
Ján Kubis szerint Csáky András, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke vette elő a Benes-dekrétumok kérdését, becsomagolva a magyar-szlovák megbékélési nyilatkozatba. A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak. A magyar európai parlamenti képviselők közös fellépést terveznek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői pedig a testület elé vitték az ügyet. A második világháború után született dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján. Ez az elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
(mti)
