Az önkormányzatok döntő többsége 2006-ban ellátta törvényekben meghatározott feladatait, biztosította a szolgáltatásokat a lakosságnak – mondta Jauernik István (MSZP) a 3194 önkormányzat helyzetéről. Úgy vélte, olyan feladataik vannak a helyhatóságoknak, amelyeket a nagyon kis önkormányzatok nem tudnak ellátni. Vannak olyan közszolgáltatások – folytatta – , amelyeket csak bizonyos településnagyság felett lehet biztosítani. A kormánypárti képviselő szorgalmazta, hogy a helyi iparűzési adót legalább nominálértékben fagyasszák be, mert az adó 80 százaléka 120 önkormányzatnál csapódik le.
Már mutatkoznak a 2006-os költségvetés népegészségügyi hatásai
Mikola István (Fidesz) szerint úgy kell megtervezni az egészségügyi költségvetést, hogy az a helyi, regionális adatokra épüljön, a 2006-os költségvetés éppen ezért nem volt jó, mert kizárólag a fiskális szempontokat vette figyelembe. Az ellenzéki politikus kritizálta a teljesítményvolumen-korlátot, mert szerinte csökkentette az egyenlő hozzáférés esélyét, az ellátás színvonalát és várólisták kialakulásához vezetett. A fideszes képviselő úgy vélte, összefüggés van a költségvetés és a demográfiai adatok romlása között: a 2006-os költségvetés népegészségügyi hatásai már megmutatkoznak. Balogh László (MSZP) a hazai forrásokból megvalósuló és az európai uniós fejlesztésekről beszélt. Mint mondta, a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására kilencmilliárd forintot különítettek el, így javult a térségek elérhetősége. Véleménye szerint át kellene gondolni azt a koncepciót, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű térségeknek az infrastruktúráját javítsák. Érdemesebb azokba az emberekbe fektetni, akik ott laknak – fűzte hozzá. Nagy Kálmán (KDNP) azt kifogásolta, hogy az egészségügyi kormányzat a szakma véleményének figyelmen kívül hagyásával dolgozik. Azt is kritikaként fogalmazta meg, hogy a kormány egy pici időt sem hagy az egészségügynek, az egyik változtatást azonnal követi a másik.
Egymással vitatkoztak a szocialisták
Az iparűzési adó kapcsán vitába keveredett Jauernik István és Keller László (MSZP), mivel az előbbi annak korlátozását javasolta, álláspontja szerint így is túl nagy a különbség a jobb helyzetű és a halmozottan hátrányos települések között az iparűzési adóból származó bevétel tekintetében. Keller László ezzel szemben úgy vélte, hogy így is sokat, mintegy évi 117 milliárd forintot költ a költségvetés az említett különbségek kiegyenlítésére, de ha korlátoznák az iparűzési adót, akkor nem jutna pénz a fejlesztésekre a településeken. Példaként hozta fel Törökbálintot, ahol polgármester, és ahol egyre növekszik az iparűzési adóból származó bevétel.
Nincs helye a parlamentben