A magyar egészségügyi kormányzat immár a nemzetközi közvélemény előtt is megbukott, hiszen egy friss felmérés Európa szégyenpadjára ültette – jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A kormányzat sereghajtóvá tette Európában Magyarországot az egészségügyi ellátások területén is – mondta az ellenzéki politikus, az Európai Egészségügyi Index most közzétett listájára hivatkozva, amelyen Magyarország az utolsó helyek egyikét kapta.
Szijjártó szerint a jelentésben semmi olyan újdonság nincsen, amelyre eddig nem hívták volna fel a figyelmet szakmai szervezetek. A kormány azonban nem vette figyelembe a szervezetek véleményét, és egy olyan kormányzati pénzbehajtás áldozatává tette az egészségügyet, amely pedig a szférában bizonytalansághoz, zűrzavarhoz, káoszhoz, fejetlenséghez vezetett – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: ennek tragikus következményei is voltak – az elmúlt fél évben a csecsemőhalálozás nyolc, az infarktusok száma ötven százalékkal növekedett.
–A kormányzatnak egyedül az volt a fontos, hogyan privatizálják az egészségbiztosítást, miként tehetik rá a kezüket az egészségbiztosítási kassza milliárdjaira – mondta. Jelenleg is az a legfontosabb a kormány számára, hogyan biztosítsanak profitot az üzleti biztosítótársaságoknak – tette hozzá. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint fogalmazott – magántulajdonban lévő profitorientált cégek mondják meg, hogy az állam által kényszerítő eszközökkel, így adók módjára beszedett egészségügyi járulékoknak mi legyen a sorsa.
Az utolsó harmadban kullog Magyarország
Kincses Gyula, az egészségügyi tárca új államtitkára kedden azt mondta, Magyarország nagyon rossz eredményt ért el a betegek helyzetével kapcsolatos svéd felmérésben. Utóbbi fogyasztói szempontból rangsorolta 29 ország egészségügyi ellátását. Magyarország a 24. helyen végzett a Health Consumer Powerhouse által készített, főleg az EU-tagok egészségügyi rendszereinek helyzetét tükröző Európai Egészségügyi Indexben. Utóbbi az EU évi felmérése alapján és az állami egészségügyi rendszerekkel összehasonlítva készül, és kiemelten veszi figyelembe a betegek jogaira és tájékoztatására, a mindennapi kezelésekkel kapcsolatos várakozási időre, a kezelések eredményeire, a rendszer nagylelkűségére és a gyógykezelés elérhetőségére vonatkozó adatokat.
