Áron alul kelt el a Köztársaság téri MSZP-székház?

A Fidesz a Köztársaság téri MSZP-székház melletti épület eladásának körülményeiről kérdezi a pénzügyminisztert, mert szerintük Veres János jóval kevesebb pénzért adta el az állami tulajdonban lévő ingatlant, mint amennyiért az később gazdát cserélt – közölte Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján. Daróczi Dávid kormányszóvivő erre úgy reagált: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz, vagyis a cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant.

MNO
2007. 11. 03. 14:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balsai István sajtóhírekre hivatkozva felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.

Mint mondta, 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette. Veres Jánosnak pénzügyminiszterként minden 250 millió forint feletti értékesítést, így ezt is engedélyeznie kellett – tette hozzá Balsai István.

A fideszes politikus a Népszabadságban megjelent információkra hivatkozva azt mondta: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700 millió forintot fizetett. Balsai István szerint ezek után felvetődik a kérdés, hogy Veres János valóban alkalmas-e szakmailag pénzügyminiszternek, ha 370 millió forintért adott el valamit, ami néhány hónappal később 700 millióért cserélt gazdát.

Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal, ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és meddig kell ezt tűrnünk? – tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő. Hangsúlyozta: választ várnak a pénzügyminisztertől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, hogy hogyan fordulhatott ez elő.

Balsai István kérdésre válaszolva azt mondta: amennyiben a Fidesz kormányra kerül, akkor ezeket az ügyeket minden lehetséges jogi eszközzel megvizsgálja.

Elővásárlási joga volt

Daróczi Dávid megismételte az MTI-nek a szerdán elmondott szavait: a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti épületet is.

Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant – jelentette ki a kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el.

MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.