Energiakrízis, adósságfék-szabály, innovációs lemaradás, folyamatosan csökkenő kereslet a felvevőpiacokon – felsorolni is nehéz, hogy milyen sok problémával és kihívással néz szembe most Németország. A gazdasági nehézségek a legmeghatározóbb kérdések között voltak a mai, előre hozott németországi választások során. Az Európai Unió legerősebb tagállama tavaly már sorozatban a második évben volt recesszióban, miután a 2023-as 0,3 százalékos visszaesést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte. A VG Exkluzívban a német gazdaság legnagyobb problémáiról esik szó, illetve arról, hogy az új kormány képes lehet-e elhozni a fordulatot? A műsor vendégei Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője.
Az előre hozott választásokra a Német Szociáldemokrata Párt, a liberális Szabaddemokrata Párt és a Zöldek koalíciójának összeomlása miatt volt szükség. A liberálisok kilépésének oka Olaf Scholz német kancellár tavaly novemberben meghozott döntése volt, amellyel menesztette pozíciójából Christian Lindner pénzügyminisztert, a Szabaddemokrata Párt frakcióvezetőjét. A kormányválság miatt Olaf Scholz bizalmi szavazást kért maga ellen, amit elbukott a Bundestagban. Ezt követően február 23-ára tűzték ki az előre hozott parlamenti választások időpontját.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az új német kormány képes lehet-e ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. Az előjelek mindenesetre nem tűnnek kedvezőnek: a drága energia miatt egyre több ipari cég külföldre költözne, miközben a Bundesbank jelentősen rontotta a 2025-ben várható GDP-előrejelzését.
