Pilhál György: Mikulás napját írjuk. Ugorjunk egy picit a történelemben, negyvenvalahány éven keresztül Télapó-ünnepségeket tartottunk ezen a napon, a Mikulás indexen volt, őt lekeverte a hatalom. (Itt jegyzem meg, hogy a pofátlan hatalom – Rákosiékra, Kádárékra gondolok – még a korabeli Jézuskákat is megfosztotta személyiségüktől, vagyis nekünk, akkori kisgyerekeknek a fenyőfát is a Télapó hozta, nem pedig a Jézuska.) Zsivány világot éltünk annak idején, mindenbe belenyúlt a szocialista materializmus. De én most itt nem politizálni akarok, de javaslom ezeknek a Télapó-csinálóknak, vegyék figyelembe: attól, hogy csak gyerekekről van szó, itt nem lehet csak úgy politizálni. A különféle kultikus ünnepeket soha ne tessenek politikai célokra felhasználni. Egyszer majd jön a visszapofon. Azt pedig körülbelül olyan nehéz viselni, mint a gimnasztyorkát. Volt benne részünk… Ma reggel én a Mikulástól várom a házipapucsomba a csokikollégát, vagy ha virgácsot érdemlek, azt.
(Magyar Nemzet, 2007. december 6.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!