Sólyom László egyszer már megjárta Gyurcsánnyal

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta nem bízik Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnökben. Azóta nem is konzultáltak. Az államfő ezt úgy indokolta: egy olyan boltba, ahol már egyszer megjárta, nem megy többet. Sólyom alkotmányellenesnek nevezte a rendőrség gyülekezéseket elbíráló gyakorlatát. Megígérte, hogy alaposan megvizsgálja majd az egészségbiztosítási törvényt.

Egészségbiztosítási törvény karácsonyra

A köztársasági elnök kifejtette: naprakészen tájékozódik az egészségügy átalakításával kapcsolatban. Többször volt már nála Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, sőt, annak idején Horváth elődje, Molnár Lajos is. Ezen kívül az államfő beszélt biztosítási szakemberekkel, közgazdászokkal is annak érdekében, hogy képben legyen. Kifejtette: alkotmányossági vizsgálat csak akkor lehetséges, ha már van egy elfogadott törvényszöveg. „Ez nyilván nem lesz egyszerű, mert felteszem, hogy a törvényt sürgősséggel akarják majd kihirdetni, tehát öt nap alatt át kell rágni, lesz egy szép karácsonyi munkánk.”

Arra a kérdésre, hogy a népszavazás vagy népszavazások kiírásánál milyen döntési szempontokat vesz figyelembe, Sólyom László kifejtette: egyelőre nincs ilyen kérdés, hiszen ami már a szavazatszámlálásnál tart, az a Fidesz szociális csomagja (vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj). „Ez egy olyan csomag, ami egyben van. Hogy egyáltalán lesz-e népszavazás a többi kérdésről vagy az úgynevezett tisztasági csomag kérdéseiről, ki tudja. Nem gyötröm magam olyan kérdésekkel, amik nincsenek napirenden” – fejtette ki. Ismert: a tisztasági csomaggal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogadkozott erősen, hogy ha nincs megegyezés a pártok között, akkor népszavazást kezdeményez. Megegyezés egyelőre nincs, és Gyurcsány referendumkezdeményezése is elmaradt.

Nem bízik Gyurcsányban

Sólyom László elmondta: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta nem egyeztet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Emlékeztetett arra, hogy a választások előtt megpróbált nála tájékozódni a gazdaság valós állapotáról. Ám finoman szólva is csalódást keltett benne az az anyag, amit kapott, nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányfőtől nem fog olyan tájékoztatást kapni, amit az újságból ne tudna. „Utána azt mondtam, hogy abba a boltba, ahol egyszer így jártam, nem megyek vásárolni többet. Ehhez bizalmi tőke kellene. De az őszödi beszéd után eléggé logikus, hogy a megbeszélések nem folytatódtak. Valóban kár, hogy ez így alakult, és valószínűleg ez már így is marad” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy akkor miért volt fontos Orbán Viktor Fidesz-elnökkel egyeztetnie idén október 23-a előtt, azt válaszolta: Orbán kérte a találkozót, és magától értetődő, ha egy pártvezér ilyet kezdeményez, akkor a köztársasági elnök fogadja. Csak kérnie kell. Azt határozottan elutasította, hogy magához hívassa Gyurcsányt és Orbánt, és azt mondja nekik: „Fiúk, most már elég volt!”. Sólyom leszögezte: ez nem lenne más, mint illúzió, egy PR-akció. A két szemben álló politikus motivációi ennél erősebbek – jegyezte meg. Ő csak olyan lépéseket kíván tenni, aminek hatása is van. Azzal kapcsolatban, hogy szétesik-e a kormánykoalíció, nevetve megjegyezte: nem akar gonoszkodni, de náluk nincs elnöki jósda.

A zöld elnök

Sólyom elmondta: örülne egy zöld párt megjelenésének. Azonban pártvezéri szerepet még ebben sem vállalna mandátuma lájártával. Úgy vélte: olyan mértékben ábrándult ki a közvélemény a jelenlegi pártpolitizálásból, hogy nem tartja kizártnak, megérett a helyzet egy harmadik erő megjelenésére. Úgy ítélte meg, nem volt hiába, hogy elment a Zengőre vagy éppen a Rába hídjára. Kijelentette: hasonlóképpen fog cselekedni Tőketerebes ügyében, szívesen elmegy Szerencsre, ha kell, és meghívja az UNESCO-t a Sándor-palotába, hogy ne lehessen tönkretenni egy, a világörökség részét képező kultúrtájat.

A magyar hadak ura

Sólyom László azzal kapcsolatban, hogy a hadsereg főparancsnokaként hogyan ítéli meg az iraki háborút, az olajért vagy a demokráciáért folynak-e ott a harcok, azt válaszolta: reméli, hogy a háború a demokráciának is a javára válik.

Magyar elnök a határon túl is

Az államfő kifejtette: a szomszédságpolitika az ő szemében nem az, hogy az ember mindenfajta konfliktust kerül. Hanem, hogy az ember elismeri a szomszédos nemzetek mindenfajta érdemét, értékeit és a lehetséges határig érzékenységüket, ugyanakkor ragaszkodik a saját igazához. Hangsúlyozta: arra a mondatára büszke, amikor azt mondta Besztercebányán, hogy „engedjék meg, hogy szeressem egykor közös hazánk egészét!”. – Igenis én otthon vagyok a magyar történelemben és kultúrában, az ottani magyarok pedig szó szerint otthon vannak és otthon is lesznek ott – hangsúlyozta.

A romániai európa parlamenti választásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy egy érdekes következménye van az eredménynek: Tőkés Lászlóra többé nem lehet azt mondani, hogy nem az ottani magyarság legitim képviselője. Ragaszkodott hozzá, hogy a határon túli magyarok ügye elnökségének kiemelt területe. Kifejtette: „ebben az ügyben is más politikát viszek, mint a hagyományos jobb- vagy a nem létező baloldali magyarságpolitika.”

(Index)