A mézlovagrendek felvonulásával kezdődött rendezvényen részt vett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, aki elmondta: kedvező évet zártak a magyar méhészek, az átlagos 25 ezer tonna méz az idén is megtermett. Az egyesület elnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy noha egy évvel ezelőtt 60 százalékkal emelkedett a méz világpiaci ára, a felvásárlási árak nálunk az idén is a tavalyi mézárat tükrözik.
Az akácméz kilogrammját 620-630 forintért vásárolják fel, a vegyes mézet pedig 360-470 forintért, ami nagyon alacsony – mondta Bross Péter, hozzátéve: a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, hiszen míg az előbbiek 15 ezren vannak, addig a felvásárlók számát egy kezén meg tudja számolni. Mint arról az egyesület elnöke beszámolt, az Európai Unióban jó piaca van a magyar méznek. Olyannyira, hogy „minden méz az unióba megy, de hordóban, s ezért a hasznot a nyugat-európai mézkiszerelők és áruházláncok fölözik le”: annak az árnak, ami a polcokon megjelenik, 20-25 százalékát kapja meg a magyar termelő.
Bross Péter közölte: az utóbbi években hazánkban nőtt a mézfogyasztás, de ez még mindig csak a fele az uniós átlagnak, ugyanis egy átlagos nyugat-európai polgár évente 70-80 dekagramm mézet fogyaszt. A hazai méztermelőknek tehát van még tennivalójuk – mondta az egyesület elnöke, aki a méhészek fontos feladatának tartja, hogy meggyőzzék a lakosságot a mézfogyasztás kedvező egészségügyi hatásáról. A kaposvári mézfesztiválon ezt egyébként több mézlovagrend is vállalta, s az ország különböző részéből érkezett termelők is derekasan kivették a részüket a méz népszerűsítéséből. Például azzal, hogy a már jól ismert termékek mellett különleges, mézalapú csemegéket kínáltak a sétálóutcában felállított standokon, amelyeket a borús időjárás ellenére szép számban látogattak végig az érdeklődők.
(MTI)
Európai Bizottság
Advisor to Peter Magyar Calls It “Good” if Tens of Thousands of Hungarian Farmers Go Bankrupt
