A Gabonaszövetség főtitkára szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen lesz az elkövetkező hetek gabonakereskedelme Magyarországon, mivel a piac egyelőre „nem mozog”, és nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Pótsa Zsófia emlékeztetett arra, hogy az idén mintegy 8 millió tonna kalászos gabona termett, 40 százalékkal több, mint az előző évben. Ebből a búza mennyisége eléri az 5,6–5,7 millió tonnát. A búza mintegy 60 százaléka étkezési minőségű, 40 százalék pedig takarmánycélú felhasználásra alkalmas. A főtitkár hozzátette: a búzatermésnek általában ennél nagyobb része, 70-80 százaléka szokott étkezési minőségű lenni. Ezért az idén várhatóan a takarmánygabonát lesz nehéz eladni. A Gabonaszövetség főtitkára szerint ugyanakkor a piacon még kivárás tapasztalható. Ezt jelzi az is, hogy augusztusban, amikor jelentősebb volt a kereslet a magyar búza iránt, sem Olaszországba, sem Lengyelországba nem lehetett eladni, mivel az akkori 38–40 000 forintos tonnánkénti áron a gazdálkodók nem akarták értékesíteni árujukat.
Jelenleg az étkezési búza ára 34–38 000 forint tonnánként. A drágább búzát a Dunántúlon, míg az olcsóbbat az északkeleti országrészben kínálják.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke úgy vélte: eladhatatlan gabona nincs. A termelőknek csak tisztában kell lenniük azzal, hogy mekkora ráfordítással képesek előállítani a gabonát, és azt a világpiacon mennyiért lehet eladni, azaz a piac azt éppen hogyan árazza be – mondta a szakember.
A kereskedelmi anomáliákat a GOSZ elnöke szerint úgy lehet kivédeni, ha a termelők megfelelő módon készleteznek, és akkor adnak el, amikor az számukra a legkedvezőbb. Azt azonban Vancsura József is elismerte, hogy jelenleg még „lanyha” a piac, ezért az árak nyomottak. Példaként említette a 26–32 000 forintos tonnánkénti takarmánybúzaárat, ami véleménye szerint a kukorica árát is lefelé korrigálja.
(MTI)
Napi keresztrejtvény
