A K+F ráfordítások növekedési üteme 2005-ben és 2006-ban meghaladta a 10 százalékot. Tavaly az előző évhez képest 1,7 százalékkal csökkent a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek K+F ráfordítása az előző évi 3,8 százalékos növekedéssel szemben. A felsőoktatás K+F költése 1 százalékkal mérséklődött, holott az előző évben még 10,9 százalékkal emelkedett éves szinten. Ezeken a kutatóhelyeken az állami források 1,4 százalékkal csökkentek, illetve stagnáltak. A vállalkozásoknál ugyanakkor tovább emelkedtek a K+F költések, de ez előző évinél kisebb ütemben. A 2006. évi 28,1 százalékos éves növekedés után a vállalkozások tavaly 7,7 százalékkal többet, 123,67 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre.
Az állami költségvetési forrásból 11,9 milliárd forintot használhattak fel, 23,1 százalékkal többet a 2006. évinél, míg a saját forrásuk 6,6 százalékkal nőtt. A vállalkozások a kutatás-fejlesztés során 104,686 milliárd forintot a K+F költségére használtak fel, 18,98 milliárd forintot pedig beruházásokra. Az előbbi 23,5 százalékkal nőtt egy év alatt, a beruházások értéke viszont 37 százalékkal visszaesett. A 2007-ben kutatás-fejlesztésre fordított 245,7 milliárd forintból az állami költségvetés 106,6 milliárd forintot biztosított, a vállalkozások pedig 103 milliárd forintot szántak erre. A külföldi forrásokból erre a célra 26,9 milliárd forintot fordítottak, a non-profit szervezetek pedig 1,5 milliárd forintot költöttek K+F-re.
Az állami szerepvállalás aránya fokozatosan mérséklődik – derül ki a KSH jelentéséből. Az összes K+F ráfordítás 49,5 százaléka származott költségvetési forrásokból 2000-ben, 2006-ban már csak 44,8 százalék, tavaly pedig 44,4 százalék. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy az egészséges megoszlás az lenne, ha a vállalkozások vállalnák a nagyobb arányt.
(MTI)
Schobert Norbert
Schobert Norbi: Schmuck Andornak eltitkolt menyasszonya volt, teljesíti az utolsó kívánságát
